Lázár Vilmos szerk.: A földreform történelmi jelentősége (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 5. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Budapest, 1972)

A hozzászólások és a zárszó

A HOZZÁSZÓLÁSOK ÉS A ZÁRSZÓ A hozzászólok elsősorban személyes élményeiket elevenítettek fel. Rámutattak arra, hogy a földreform nem harc nélkül ment végbe a falun, hanem a szegényparasztságnak még a Magyar Kommunista Párt és a koalíciós pártok, valamint a Szovjet Hadsereg támogatása mellett is kemény harcot kellett folytatni a földbirtokosokkal, a falusi reakcióval. Szinte egybehangzóan vallották a felszólalók, hogy a jelenlegi emlékünnepség résztvevői olyan törvényt és munkát ünnepelnek, amely a parasztság évszázados álmát valósította meg. Felszólaltak: Nagy Károly országgyűlési képviselő (Békéscsaba), a Békés megyei Földbirtokrendező Tanács volt elnöke; Szabó Miklós a debreceni Földigénylő Bizottság volt tagja; Szobek András országgyűlési képviselő, volt Békés megyei főispán; Cserép Mátyás volt miniszteri biztos (Endrőd); Kőkényesi Mihály volt földigénylő bizottsági tag (Békéscsaba) ; Kasza Mihály a végegyházai Földigénylő Bizottság volt tagja; Rákóczi Mihály, a Békés megyei Földbirtokrendező Tanács volt tagja (Nagyszénás); Varadi Sándor a nagyszénási Földigénylő Bizottság volt elnöke; Lengyel Imre a gyulavári Földigénylő Bizottság volt tagja; Bodnár Lajos (Kunhegyes); dr. Horváth Lajos volt miniszteri biztos; a Tudomány és Mezőgazdaság; szerkesztője; Földi Kovács Gábor a csongrádi Nemzeti Bizottság volt elnöke; H. Nagy János a balmazújvárosi Földigénylő Bizottság volt elnöke; Cs. Patkós Sándor a sarkadkeresztúri Földigénylő Bizottság volt tagja. A felszólalásokra dr. Soós Gábor a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese, a MAE elnöke válaszolt és a zárószó jogán rövid értékelést adott a kétnapos tanácskozásról. Hangoztatta: „Nagyszerű élmény, alkotómunka volt. Akik itt megjelentek, történelmi kötelességüknek tettek eleget, amikor felidézték a földreform véghezvitelét, amelyet nem homályosíthat el sem 25 év és nem a következő évszázadok sem. mert az a magyar népnek, a magyar parasztságnak sorsfordulója volt. Az utókor számára is sokat jelent ez a munka. Ebben az időben számos olyan tudományos munka, szakdolgozat, és könyv jelent meg a földreformról, amelyek bár távlatából, de politikai, gazdasági elemzését adják a nagyon jelentős tör-