Lázár Vilmos szerk.: A földreform történelmi jelentősége (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 5. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Budapest, 1972)
Dr. Matolcsi János: A földhözjuttatottak szövetkezeti mozgalma
Ilyen nagy reményekkel történt a földművesszövetkezetek központjának az alapítása is. Ügy tűnt fel az alapítók felhevült képzelete előtt, hogy a földművesszövetkezet a földhözjuttatottak mindenes szövetkezete lesz, amely minden bajukra segítséget és orvosságot nyújt s a központ minden szükségletüket ki tudja elégíteni és minden feladatukban hathatós segítségükre lesz. Egy esztendei keserves úttörő munka, rengeteg kudarc és csalatkozás után, most ellenkező a hangulat a földművesszövetkezetek körül." Ezután éles szavakkal ostorozza a bajokat, a hozzá nem értést, a nem megfelelő vezetőket, majd bizakodóan hozzá teszi: „Mégsem bukott meg az ügy. Vannak az országban olyan földművesszövetkezetek, ahol életre való, öntudatos parasztembereknek helyén volt az eszük. Munkába állították az üzemeket és a gépeket és tisztességes kereskedelmi forgalmat kezdtek a tagjaikkal." Hogy az ilyen szövetkezetek milyen kiterjedt tevékenységet fejtettek ki, annak bizonyítására álljon itt néhány példa. Gyulaváron a szövetkezetnek malma, szeszgyára, húsfeldolgozója, esztergályos műhelye, három pár gőzekéje, három cséplőgépe, hat vetőgépe, öntöző felszerelése, több istállója (melyek hizlaldának kiválóan alkalmasak), kastélya, 18 hold gyümölcsöse és sok apró felszerelése volt. Mindez a felszerelés az Almásy-félc uradalomból került a szövetkezet tulajdonába. Az etyeki szövetkezet gazdasági tevékenységének körét 1946 végén már nagy géppark, asztalos üzem, lisztcserélő telep, tejüzem, 2000 hl befogadóképességű pince, és olajütő mutatja. Az okányi földművesszövetkezet tulajdonában 2 kastély, 55 kat. hold rizstelep, 5 garnitúra cséplőgép, 1 gépműhely, 1 kovácsműhely, 1 daráló malom, 3 magtár, 2 traktor volt. A farmosi földművesszövetkezet dohány- és zöldségkertészettel, fűszer- és vegyes kereskedéssel, pékséggel, szeszfőzdével, szántó- és cséplőgépekkel rendelkezett, de a tervükben hizlalda, konzervgyár, aszaló és kisvasút létesítése szerepelt. Mint látjuk, ha kezdetlegesen is, de a vertikális integrációra törekvés kontúrjai kezdtek kirajzolódni, és mezőgazdasági termékek feldolgozására egészséges kezdeményezések történtek, némely helyen sikeresen kibontakoztatva a későbbiekben élelmiszeripari hatáskörbe tartozó tevékenységet. Például Doboz-Póstelkin a szövetkezetnek konzervgyára, lekvárgyára és sárgarépaszárító üzeme volt. Történelmileg nézve igen fontos volt a földművesszövetkezeteknek az a tevékenysége, amelyet az új gazdák megsegítése, illetőleg a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében fejtettek ki. Az ilyen természetű munka a FOK megalakulása után tervszerűbbé vált, a FOK-ban létrejött termelési főosztály számottevő szervező munkát végzett e téren. Legfontosabb feladatnak tartották a földművesszövetkezet tulajdonába került mezőgazdasági gépek és üzemek helyreállítását, a termeléshez szükséges cikkek beszerzését és a termények értékesítésének elősegítését. 1946 őszére: —- A FOK megállapodást köt a Növénytermesztési Hivatallal, hogy nemesített vetőmagvakat után termesztésre elsősorban a földművesszövetkezetek kapják. — Kertészeti felszereléseket, növényvédőszereket és permetezőgépeket juttatnak a tagszövetkezeteknek. — Kisgépeket, gépalkatrészeket szereznek be és azokat a faluba küldik. —• A tagok földművelését nemcsak gépekkel, hanem szántási hitelekkel is segítik.
