Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)
A nagyüzem termelése - Erdő- és vadgazdálkodás
nem adnak teljes képet a ténylegesen lebonyolított erdőtelepítésekről, forrásaink természetét ismerve a betelepített terület a valóságban ennél lényegesen nagyobb, illetőleg több lehetett. A majki pagonyban telepített 44 holdra 1880-ban, két évvel később pedig 30 holdra kért az uradalom 20—40 évre szóló adómentességet. 627 A nánai pagonyban 1881-től 1886-ig összesen 38 kh-as kopár területet erdősítettek be. Ebből a 27 kh „sárga laza homoktalajba" telepített akácos után 25 évi s a 11 kh-nyi „északi fekvésű fennsík barna agyagos homoktalajába ültetett" kőris, fenyő, tölgyféleség után 40 évi adómentességet kért és kapott az erdészet. 628 Az adómentességen túlmenően gyakran részesült erkölcsi elismerésben is az erdőtelepítő uradalom, így pl. 1899-ben a földművelésügyi miniszter „írásbeli elismerését" nyilvánította a grófnak az oroszlányi határában 26 kh-on „szép eredménynyel foganatosított erdősítésért", külön elismerő oklevéllel tüntette ki az erdőmesterét. 629 A Vértes-beli kopár fennsíkok és erősen erodált hegyoldalak betelepítése újabb nagy lendületet vett, amikor Béri Balogh Boldizsár került az erdőhivatal élére. 1908-ban még csak a csákvári I. pagonyban 7 holdon 6d0 , a következő évben már valamennyi pagonyban összesen 197,6 holdon hajtottak végre újraerdősítést. 631 1910-ben pedig az uradalmi erdészet történetében addig példátlan méretű erdőtelepítésre került sor: együttvéve 1348 kh-at népesítettek be. Az uradalom összes erdőségének mintegy 4%-át kitevő hatalmas területből a boglári pagonyra 78,8, a bokodira 122,7, a Csákvár I-re 196,2 a Csákvár H-re 86,0, a császárira 151,4, a Bókod felsőre 55,7, a kethelyire 22,5, a gesztesire 134,9, a kőhányásira 74,1 a majkira 71,1, a mindszentire 174,3, a nánaira 154,3, a gönyűire 25,0 kh esett. Óriási tömegű makkot és csemetét használtak fel: a tölgy- és csermakkból 4064 hl-t (ebből a csermakk 3749 hl volt), tölgycsemetéből 7010, feketefenyőből 71 900, akáccsemetéből 57 250, vadgesztenye husángból 624 db-ot. A feketefenyőés akáccsemetéknek több mint 50%-át a gönyűi pagonyban ültették el, a Vértesben tehát a telepítésnél — a meglevő állomány jellegéhez igazodva — a makkról sarj áztatott tölgy és cser dominált. Mégis külön ki kell emelni, hogy a csákvári uradalom erdészete az elsők közé tartozott, ahol megkísérelték visszahozni újra a Magyar Középhegység elkopárosodott hegyoldalaira az évezredekkel korábban onnan eltűnt fenyőt. Az 1909. és 1910. évi erdőtelepítésre igen tekintélyes összeget, kerekítve 41 000 koronát fordítottak. 632 Az uradalom azonban nemcsak a Vértes elkopárosodott sziklás foltjait óhajtotta visszahódítani az erdőkultúrának. Mintha a magyaralmás! és tót627. O. L. P. 187. I. D. 1. a. 282/1880; 337/1882. Az utóbbi 30 holdas terület betelepítése 450 Ft-ba került. 628. Uo. P. 158. I. 1. C. 1887. sz. n. 629. Uo. P. 187. I. D. 1. a. 81/1889. 630. Uo. P. 188. IV. D. 4. 1908. sz. n. Az erdősített területet sodronnyal kerítették körbe. A 2106 koronás kiadásból kb. -/•) esett a kerítésre, l /a az erdősítésre. 631. Uo. 1909. sz. n. Pagonyonként 1—50 holdig terjedt az erdősített terület. 632. Uo. 1910. sz. n. Béri Balogh Boldizsár jelentése.
