Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)
A nagyüzem termelése - Földművelő gazdaságok
lánosabb lett. A legkelendőbb műtrágyák a foszfor- és nitrogéntartalmúak (mint pl. a csontliszt, a csilisalétrom, szuperfoszfát és Thomas-salak) lettek, s a legkevésbé vásárolták a kénsavas kálikat. Kedvező hatásukról — noha erről kezdetben a szakkörök is sokat vitatkoztak — a növekvő hozamok meggyőzően tanúskodtak: kalászosoknál országos átlagban 20—30, kapásoknál 10—30%-os többlettermelés mutatkozott. 81 Németországban pl. a terméshozam-növekedést felidéző okok között 50%-os mértékben a műtrágya alkalmazása játszott szerepet. 82 Egyik széles látókörű szaktudósunk azonban arra figyelmeztetett, hogy csak „az okszerűen alkalmazott műtrágyával lehet a termést fokozni, de ha azért alkalmaz valaki műtrágyát, hogy még többször vethessen búza után búzát — amint az szintén nem tartozik a ritkaságok közé —, akkor attól eredményt várni nem lehet". A műtrágyázást tartós siker csak akkor koronázza, „ha a búza egyéb tenyészföltételeit is megadjuk; enélkül az eredmény nem elég nagy és nem elég biztos". 83 Az 1890-es évek derekán műtrágyát még mindössze csak 7837 gazdaság alkalmazott, az összes gazdaságoknak csupán 0,27%-a. 84 Századunk elején azonban a számuk tovább szaporodott, s a műtrágya népszerűsége évről évre nőtt a nyugat-dunántúli parasztság körében is. 85 A csákvári gazdaság az elsők között alkalmazott műtrágyát. Először 1894-ben vásároltak 700 q Thomas-salakot és 100 q csontliszt-szuperfoszfátot, elsősorban az őszi vetések, főként búza alá. A későbbi évek során, amint az összetétel változott, ezzel együtt csökkent a megvásárolt műtrágya mennyisége is. 1896-tól az 1910-es évekig általában 400—450 q-t vásároltak évente, többségében szuperfoszfátot, nagyritkán egészen kis mennyiségben (a 400-ból legfeljebb 100 q) Thomas-salakot, esetleg csilisalétromot. 1898-ig közvetlenül a Hungária Vegyiművektől, s ahogy később a tulajdonos belépett tagjai sorába, a Károlyi-féle Mezőgazdák Szövetkezetétől szerezte be uradalmunk évről évre a szükséges műtrágyát. 86 Az új század első két évéből ismerjük a megvásárolt műtrágyák felhasználási módját (15. táblázat). Mint említettük már, a műtrágyát szinte csaknem kizárólag a búzatermesztés szolgálatába állították: a műtrágyával meghintett terület több mint 80%-ába búza került. Szórványos adatok utalnak arra, hogy időnként a 81. Réti János: Adatok a műtrágyázás kérdéséhez hazánkban. Mezőgazdasági Szemle. 1893. 213. p. 82. Krzymowsky, Richard: i. m. 246. p. 83. Cserháti Sándor: Az Alföld mezőgazdaságának jövője. Mezőgazdasági Szemle. 1901. 438. p. 84. Hensch Árpád: Magyarország mezőgazdasága 1895-ben. Mezőgazdasági Szemle, 1897. 511. p. 85. Újhelyi Imre: A Magyaróvári Szarvasmarhatenyésztő Egyesület évi jelentései. 1897—1918. A század elején a Komárom megyei Szend és Császár községek parasztsága szintén használt már műtrágyát. Cukorrépa és kenyérgabona alá kh-anként 75—100 kg szuperfoszfátot hintettek. Komárom vármegye monográfiája .. . i. m. 180. p. 86. O. L. P. 189. II. TSZK. Csákvári gazdaság. 1894., 1896., 1898—1900., 1902., 1904.
