Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)
A nagyüzem termelése - Földművelő gazdaságok
A századforduló után azonban nálunk is egyre több gazda lehetett szemtanúja annak a radikális fordulatnak, amit a gépi erő bekapcsolódása idézett elő a talajművelésben. A gőzgép először éppen a szántásban sokszorozta meg a vonóerő teljesítőképességét s nyitott ezáltal új korszakot az agrárforradalomban. Az első világháború előtt a csákvári gazdaság tábláin is ott füstölgött már a hagyományos szántóekék teljesítőképességét 10—15-szörösen felülmúló s a talajt 30 cm mélységben átforgató, a sodronyköteleken ide-oda futkosó billenős szerkezetű Fowler-gőzeke. 4j Az új típusú ekék tömeges beszerzésén kívül gondot kellett fordítani a meglevő állomány rendszeres felfrissítésére. Egy-egy eke átlagos élettartama rövidebb az ekét vonó jószágénál: az eszközöket általában 10 év leforgása alatt többnyire elkoptatta a föld,'' 0 az emésztő idő munkáját azonban bizonyára meggyorsította a gondozásban érthetően érdektelen cselédközön}', amely a munkára is rányomta a maga bélyegét. Az egyik korabeli nagyüzemben pl. többek között azért tértek át a Clayton-féle kéttestű ekék használatára, mert a hanyag béresek a korábbi egytestű ekékkel 1/6—1/8-át hagyták a földnek rendszeresen szántatlanul." Az áttérés egy-egy fejlettebb típusú ekére jelentős anyagi áldozatot kívánt az uradalomtól, de nem volt olcsó a kikopottaknak állandóan újra való felcserélése sem. Az ekék teljesítőképességénél lényegesen nagyobb arányban emelkedett az ekefajták beszerzési ára: amíg egy-egy faeke 10—20, a vastestű már 150—200, a Sack-féle vaseke 3—400 Ft-ba, viszont a Fowler-féle gőzeke-garnitúra 60—80 ezer koronába került már. 48 Az uradalom a szántóeszközöket az 1850-es és 1860-as évek fordulóján, amikor a Zugmayer típusú ekékről a Vidats-félékre tértek át, közvetlenül az első hazai ekegyárostól vásárolta/ 9 Évtizedeken át eleven és szoros üzleti kapcsolat fűzte az uradalmat ,,a pesti Vidats gépészhez": már az 1850-es évek végétől rendszeresen tőle vásárolták az ekéket, a „pesti gépész" viszont az uradalomtól szerezte be a kőrisfából készült ekegerendelyek faanyagát." 0 A feudális kor hosszú századaiban a legfontosabb talajművelési eszköz kétségkívül az eke volt, amit még a tüskés és faborona egészített ki, de ezzel — nem számítva persze a kézi (ásó, kapa, gereblye) szerszámokat — a 45. O. L. P. 189. II. TSZK. 1913. Adatok hiányában sajnos nem ismerjük sem a beszerzés időpontját, sem azt, hogy kitől és mennyiért vásárolták. 46. Hensch Árpád: Mezőgazdasági üzemtan ... I. köt. 100. p. 47. Hemmel Károly: i. m. 119. p. Az egytestű ekével a cseléd — írta Hemmel — azonban nemcsak rosszul, hanem ökrét kímélendő, sokkal sekélyebben is szánt a megkívántnál. 43. Regius János: közlésére támaszkodva, illetve: Hensch Árpád: Mezőgazdasági üzemtan ... i. m. I. köt. 49. O. L. P. 187. I. D. 1. a 1857. sz. n. A tiszti számadás szerint 1860-ban hat vasekét vásároltak. Uo. P. 189. II. TSZK. Csákvár. Ugyanekkor vásárolt a csákvári ispán a majki gazdaságnak hat ekét. Uo. P. 187. I. E. 1. I. H. J. 294. p. 1860. 1862-ben 30 szántó és kormányvasat vásároltak Vidats István pesti gépésztől. Uo. 284. p. 1862. 50. 1863-ban pl. a száki fűrészgyárban 165 db kőrisszálfát metszettek fel „Vidats gépész úr" megrendelésére. Uo. 75. p. 1863.
