Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)

A nagyüzem termelése - Földművelő gazdaságok

10. táblázat. Az eketestek darabszáma a két külső gazdaságban Eketípus I860 1895 34 1900» 1913«' Eketípus Majki Majki Császári Majki Császári Majki Császári Eketípus gazdaság Eke 15 Vidats 6 — — — . 24 — 20 Sack — — — 9 — 9 4 Kettős — — —• 4 7 5 8 Mélyítő — — — 2 2 — Összesen 6 15 ­19 38 21 40 függött azzal is, hogy az ekegyárak Európa-szerte mindinkább átvették a falusi kovács- és bognárműhelyek korábbi szerepkörét. 32 Az eszközváltás gyors ütemét tükrözik a csákvári üzemegység adatai (9. táblázat). 33 A másik két kisebb gazdaságból mindössze a századforduló éveiből ren­delkezünk megbízható adatokkal (10. táblázat). A csákvári gazdaság adatai alapján az eszközváltás ütemét és fordulóit szinte lépésről lépésre követni lehet. Az eketestek száma korszakunkban 46-ról 86-ra, azaz majdnem a duplájára emelkedett (az 1854. s az 1890. évi kiugróan nagy darabszám nyilvánvalóan abból adódott, hogy a selejtezésre kerülő régieket még nem törölték az újonnan beszerzettek mellől). A meny­nyiségi emelkedés vizsgálata azonban tévutakra vezetne, ha figyelmen kí­vül hagynánk, hogy a szóban forgó idő alatt gyepfeltöréssel mintegy 150— 200, az ugarelhagyással pedig mintegy 300—350 holddal, együttvéve tehát kb. 30—40%-kal bővült a rendszeresen művelés alá vont szántóföldi terü­let. Feltétlenül számításba kell vennünk azonban a minőségi tényezőket is. Az 1853-ban használatban álló 39 db eke valószínűleg még faeke volt, mint ahogy bizonyára annak kell tekintenünk a 4 db speciális tájtípusú, ún. má­tyusházit is. Feltevésünket támogatni látszik Galgóczy Károly egyik ide­vágó megállapítása: az 1850-es évek elején — írta — az országnak Csákvár is azon számos helysége közé tartozott, ahová még nem jutott el a vastestű eke. 37 Az egyetlen vastestű Zugmayer-ekét bizonyára kísérleti célokból vá­sárolták. A kísérlet eredményeként a következő évben már valamennyi régi 32. Krzymowsky, Richard, i. m. 249. p. 33. O. L. P. 189. II. TSZK. 1853—1913. Eszközleltárak. 34. A magyar korona országainak... i. m. Gazdacímtár. II. köt. Fejér megye. Orosz­lány. Sainos az összeírás az ekéket nem részletezi típusonként. 35. O. L. P. 189. II. TSZK. 1900—1913. Majk és Császár. Eszközleltár. 36. Az 1850-es években a gazdaság szántóföldje mintegy 1400—1500 kh-ra becsülhető. Mivel a növénytermesztés ekkor még a négynyomásos rendszer szerint folyt, ezért a szántóföld egynegyedét — mintegy 300—350 kh-at — vettük ugarnak. 37. Galgóczy Károly: Magyarország, a szerb vajdaság és a temesi bánság statiszti­kája. Pest, 1855. 232—233.; Vö.: Varga Gyula: i. m. 322. p. Galgóczy Károly köny­ve ugyan 1855-ben jelent meg, adatait azonban bizonyára a korábbi években gyűjtötte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom