Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)
Üzemszerkezet és üzemigazgatás
cikksorozat (mint pl. „A metszésről" szóló) tanulmányszámba menő alapossággal tárgyalta az adott témát. A jó stílusban megírt s gazdagon illusztrált cikksorozat számos megállapítása még ma is helytálló.'' 1 Cikkeit a tárgyilagosság, a mértéktartó hangvétel mellett igen gyakran nemes pátosz hevítette át, lendítő ereje az a tudatos törekvés volt, amely igen szenvedélyesen szállt szembe — szavait idézzük — „az egész vonalon megmutatkozó borintelligencia és szakértelem hiányával". 75 A „személyes karba" tartozott tulajdonképpen az uradalmi orvos is, akinek feladata volt a grófi család és a személyi állomány körül adódó orvosi teendők ellátása és a csákvári uradalmi kórház vezetése. Az 1870-es évektől több mint két évtizeden át dr. Kordélyi Imre, majd utána az 1930-as évekig dr. Grasser József töltötte be ezt a tisztséget.' 0 Vezetési módszerek Feltétlenül szólnunk kell még az irányító apparátus működéséről és a vezetésben alkalmazott módszerekről. Az ügyintézés egyik legfontosabb fóruma az ún. tisztiszéki „tanácskozmány" vagy ülés volt, amelyet korszakunkban már inkább igazgatósági ülésnek neveztek. A kéthetente, nyári dologidőben havonta megtartott üléseken az uradalom mindenkori vezetője (jószágigazgató, majd főszámvevő s a Horthy-korszakban Debreczeni Sándor jogtanácsos) elnökölt. Az üléseken rendszeresen részt vettek a központi hivatalok vezetői s az erdőmester, de — a napirendi pontoktól függően — meghívták azokra a járástiszteket (kasznárokat) és a földművelő üzemegységek vezetőit is. A termelés, értékesítés és vásárlással összefüggő fontosabb kérdéseket éppúgy napirendre tűzték, mint a bérlőkkel és bérletekkel, a pénzgazdálkodással összefüggő (a falvak lakosságától érkezett kérelmektől az államigazgatási szervekkel kapcsolatos ügyekig bezárólag) személyi és egyéb természetű kérdéseket. A napirendi pontok egyik felét a már előzetesen előterjesztett s a tulajdonos által ellenjegyzett ügyek, az általa kiadott és itt ismertetett rendeletek, utasítások alkották, a tanácskozás másik felében az éppen soron levő ügyek, javaslatok kerültek terítékre. A félvagy egy napig tartó tanácskozásokon az ügydarabok száma ennélfogva igen változó, témájában pedig rendkívül vegyes volt. Az elnöklő főtiszt döntése, illetőleg a gróf korábbi utasítása értelmében hozott határozatokat jegyzőkönyvben rögzítették, s azokat Miklós Móric idejében utólag mindig a tulajdonos elé kellett terjeszteni. 76 ' a 74. Szilárd Gyula: A metszésről. Borászati Lapok. 1909. 204., 223., 248., 270., 291., 310. p. 75. Szilárd Gyula: Szőlészeti és borászati szakértelem. Borászati Lapok. 1912. 55. p. 76. Fejér vármegye és Székesfehérvár... i. m. 179. p. Grasser doktor egyetemi tanulmányait Kolozsvárott végezte. 1881—1882-ben a pécsi I. sz. helyőrségi kórházban teljesített szolgálatot. Csákvárra 1885-ben került. 76/a. A maga tekintélyére oly sokat adó Miklós Móric 1889. jan. 1-i hatállyal elrendelte: a jövőben kétféle főtisztségi vagy igazgatósági jegyzőkönyvet kell majd vezetni. Az egyikbe az igazgatósági döntéseket, a másikba pedig kizárólag csak az ő utasításainak és rendeleteinek rövid kivonatát kell feljegyezni. Uo. I. D. 1. a. 394/1888.
