Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)
Változások a tájban
A századforduló táján azonban sokat javult a keresztező úthálózat, de jó néhány új bekötőút is létesült. így a Bicske—Csákvár—Csákberény, Szend—Császár—Kisbér—Ászár—Győr, Ószőny—Kocs—Mór—Bókod 60 , Komárom—Kisbér—Pápa 61 vagy a kisebb távon futó Ács—Nagyigmánd, 62 Bőny—Nagyszentjános 03 közötti útvonalak közül egyiket-másikat vagy egyegy szakaszát ugyancsak javították-szélesítették, megint másutt az olyan gyakran járhatatlan földutakat kövesúttá alakították, de nem egy esetben sor került új útvonalak vágására is. Az útjavításnak és új utak építésének ez a nagy lendülete a két háború között sokat csökkent. A nemzetközi főútvonalak betonozása mellett már ritkábban épült egy-egy új mellékút a települések között. 1930-ban kezdtek hozzá pl. a szák—szend—nagyigmándi kövesút építéséhez, amelynek csupán egy egykilométeres szakasza 15 ezer pengőbe került. 64 1925 után építették ki — kizárólag önerőből — a majki kastélyt Csákvárral összekötő autóutat, amelyet azonban csak a grófi család és magas rangú vendégeik használhattak. 65 Az útjavítás, útbővítés vagy a vadonatúj utak építési költségének csak egy részét fedezte a vármegye. A közmunkának tekintett építkezésekre az igaerők száma után éppúgy kirendelték a parasztfogatokat, mint ahogy részt kellett vállalnia abból az uradalom illetékes gazdaságának is. Az igaés munkerővel való hozzájáruláson kívül a hatóságok külön pénzadót vetettek ki egy-egy esetben a falvakra, az uradalomra, másrészt vagy a használatban levő, vagy — ha a szükség úgy kívánta — az újonnan nyitott kavicsés kőbányákat is át kellett engedni az útépítés időtartamára. Előfordult azonban az is — mint pl. 1896-ban, amikor a majk—gesztesi útszakasz építését elkezdték —, hogy a megye egy-egy útszakasz megépíttetését teljes egészében áthárította az uradalomra; jelen esetben arra kötelezték, hogy három év leforgása alatt 1,5 km-es útszakaszt kell a szabványoknak megfelelően felépíttetnie. 66 Az uradalom területét pusztán csak érintő vagy éppen a földjeit átszelő közlekedési vonalak haladási irányát, de még sűrűségi fokát is számos körülményen és tényezőn kívül végső fokon a hegység jelenléte határozta meg. Ha jobban szemügyre vesszük e vonalhálózat bordázatát, azok szinte mértani pontossággal követik a hegyrögök vonulatát és tagolódását. A főés keresztvonalak haladási iránya majdnem pontosan egyezik a Vértest részekre tagoló hosszanti és haránt völgybarázdákkal: zömmel északkelet— 60. Uo. P. 187. I. E. 1. I. H. J. 70. p. 1899. 61. Uo. 106. p. 1899. 62. Uo. 179. p 1897. 63. Uo. 274. p. 1894. Ez utóbbi új útszakasz építési költsége a közmunkák beszámításán túlmenően 4239 Ft volt, s ebből 339 Ft esett az uradalomra. '64. Uo. P. 187. I. E. 3. g. 1930. sz. n. Ez az útvonal kapcsolta össze a Császár határába eső Karpatus-pusztát a környező falvakkal. 65. Uo. I. A. 1. a. 104/1926. Az autóút építtetésére azért került sor, mivel 1925-ben az uradalom vezetését átvevő Móric és családja többnyire a majki kastélyban tartózkodott. 66. Uo. 402/1896.
