Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)
Változások a tájban
dó) kataszteri felvételek alkalmával az egyes művelési ágak szerint sorolták más-más jövedelmi kategóriába a földeket. A szántó-, kert- és rétföld érthető módon került a legmagasabb jövedelmi kategóriába, s lett ezeknél lényegesen alacsonyabb egy-egy kh tiszta jövedelmi értéke a legelő és erdőföldeknél. (Egy-egy művelési ágon belül persze egy-egy kh tiszta jövedelmi értéke sokban függött attól is, hogy az ún. minőségi és besorolási osztályok közül melyik kategóriába került az illető földterület.) Ennek megfelelően, miként a művelési ágak megoszlási aránya, a kataszteri tiszta jövedelem becsült átlagértéke is hármas nagyságrendi értéket mutat. E nagyságrend értéke („alacsony", „közepes" és „magas") alapján a következőképpen tagolható az uradalom területe (6. táblázat). 6. táblázat. A kataszteri tiszta jövedelem és a terület megoszlása Az 1 kh-ra jutó tiszta jövedelem 1,6 Ft 3,6 Ft 6,7 Ft A tiszta jövedelem kategóriába tartozó földterület 33 064 19 898 10 762 A terület megoszlása az összterület százalékában 52% 31% 17% Táblázatunk szerint amilyen mértékben nőtt a becsült tiszta jövedelem átlaga, vele szinte harmonikus arányban csökkent a földbirtok területe. Számba véve most már az uradalom egész területét, a tiszta jövedelem holdankénti súlyozott átlaga pontosan 3,2 Ft volt, míg az országos átlag mintegy 2,8 Ft-ra tehető csupán, vagyis az uradalmi földek tiszta jövedelmi átlagértéke 0,4 Ft-tal, mintegy 14%-kal meghaladta az országos átlagot. A kataszteri felvételek során felbecsült tiszta jövedelmi értékek relatíve mindenképpen kifejezték egy-egy földterület gazdaságossági értékét, így a két átlag alapján a csákvári uradalom helyzete kedvezőbbnek mondható az akkori országos adottságoknál. Mérlegelnünk kell azonban még, hogy az ország földterületének 27%-át borította erdőség és kb. 50%-át a szántóföld foglalta el, ezzel szemben az uradalom területén e művelési ágak részaránya az országosnak inkább a fordítottja volt, azaz az alacsonyabb jövedelemkategóriákba itt aránylag sokkal több földterület esett. És mindehhez még hozzá kell vennünk azt is, hogy a kataszteri felvételek során a nagybirtok társadalmi tekintélyénél fogva mindig sikeresebben tudott eljárni ügyében a felmérést végző hivatali szerveknél, mint maguk a parasztok. Ügyeskedése és jártassága révén nem volt nehéz elérnie, hogy a paraszti földek értékelt átlagánál a saját földjeit mintegy 10—20%-kal mérsékeltebb értékkategóriákba sorolják. Figyelembe véve most már mindezeket, az uradalom gazdasági adottsága a tiszta jövedelmi átlagok alapján egyenesen kedvezőnek nevezhető. Hiszen a művelési ágak hátrányosabb megoszlása s a felmérés során élvezett előnyösebb helyzete ellenére is a föld tiszta jövedelmi
