Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)
A pénzforgalom mérlege
erő viszonylag nagyobb fokú kizsákmányolása húzódott meg, hanem ott találhatók az új termesztési és művelési eljárások is, mindazok a jelentős befektetések és új termelési módszerek, amelyeket a szőlőművelés és bortermelés terén a korszerűség megkívánt. A. bevételek és kiadások alakulása Ha sikerülne csak hasonlóan is megbízható adatok alapján a 63 ezer holdas uradalom valamennyi üzemágára és üzemegységére vonatkozóan ugyanilyen számítást végeznünk, azok a különbségek, amelyek — mint láttuk — a hozzávetőleges becsléseken nyugvó munkaerő-ráfordítások kapcsán az erdő-, a házikezelésben álló földművelő- és a szőlőgazdaságok között előtűntek már, bizonyára még élesebb fényben állhatnának előttünk. Be kell érnünk azonban annyival, hogy az egykori számadáskönyvek megfelelő csoportosítását követve külön-külön szedjük számba az uradalom pénzbevételeit és kiadásait. Egy-egy esetben — forráshiány miatt •—• nem sikerült azonos évből összegyűjtenünk még ezeket sem, arra azonban az ilyen évből való adatok mégis jók, hogy az általános tendenciát a többi évek sorába illeszkedve tükrözzék (83. táblázat).' 1 A bevételek és kiadások végösszege, a pénzforgalom mérlege azt mutatja, hogy az uradalom a felsorolt évek közül többször is mintha „deficittel" zárta volna le az évet. Ez a „veszteség" azonban abból adódik, hogy a bevételek közé nem vettük fel a pénzgazdálkodásban igen fontos szerepet játszó ún. múlt évi pénztári maradványokat, továbbá a „hátramaradásokat", s a jobbágyrendszer eltörlése után az államtól kárpótlásul kapott kötvények névértékét sem. Ezekkel együtt viszont az uradalom pénzügyi mérlege már minden egyes évben pozitív, nyereséges volt. Mind a bevételek, mind pedig a kiadások záró összege az 1890-es évekig lényegében véve nem sokat változott, csupán a bevételek emelkedtek az 1870-es évekig mintegy 100 ezer forinttal. A századforduló táján azonban a pénzforgalom már mintegy 50—-70-%-kal mutatkozik nagyobbnak a korábbinál. Különösen a bevételek összege emelkedett nagyot: az 1850-es évek végéhez mérten majdnem megkétszereződött. Mindazt, amit az egyes üzemtípusok tárgyalása és a bérleti gazdálkodás kapcsán a termelési struktúra és a bérletpolitika változásáról elmondottunk, a bevételek és kiadások számsorai valójában csak akkor tudják reprezentálni igazán, hogyha egy-egy bizonyos „ágazati" csoportot alkotva összevon6. A táblázat adatait a különböző típusú számadáskönyvek — Kiadások, bevételek rendszerese, Főkönyvek és a Jövedelmi előiratok könyve — megfelelő évjárata alapján állítottuk össze. Mind a kiadásoknál, mind a bevételeknél csak az illető évre eső és ténylegesen befolyt bevételeket illetőleg kiadásokat vettük fel. Itt jegyezzük meg, hogy noha rendkívül tanulságos lenne, még sincs helyünk arra, hogy az uradalom hitelügyleteivel (bankbetétek, bankkölcsönök, részvényvásárlások stb.) foglalkozzunk.
