Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)
A pénzforgalom mérlege
az egyes gazdasági (üzemi) egységek és „fogyasztó"—felhasználó csoportok pénzforgalma került könyvelésre a külön rendszeresített számadáskönyvekben. Az üzemegységekre, illetőleg csoportokra bontott egyszerű bevételek és kiadások azonban így is összefogják az uradalom egész gazdasági életét. Tükrözik a fejlődés fontosabb állomásait, s végül az uradalom pénzjövedelméről is adnak valamelyes tájékoztatót. Az ászári szőlőgazdaság tiszta jövedelme Mint említettük, egyedül az ászári szőlőgazdaság esetében tehettünk kísérletet arra, hogy a gazdaság tiszta jövedelmét az egykori kútfők alapján hozzávetőleges pontossággal meghatározzuk. Előkerült ugyanis a szőlészet vezetőjének, Szilárd Gyulának egyik zárójelentése, amelyben — igaz még a teljes termőrefordulás előtt — pontos adatokkal vonja meg a gazdaság 1899—1900. évi jövedelmi mérlegét. 1 Eszerint „az 1899/1900. év terhére esik: A földérték (120 000 korona) 4%-os kamata 480 kor. A karók értékének törlesztése 10 évre, évi 10% 1 920 kor. Telepítési költségek (21 200 kor.) törlesztése 50 évre, évi 3% 424 kor. 40 000 kor. telepítési költség középértékének (20 000) kamata 6% 1 200 kor. Erjesztőhelyiség és berendezés 100 évi törlesztésre évi 1% 200 kor. 20 000 kor. befektetés középértékének (10 000) kamata, 5% 500 kor. Szeszfőzőgép, edények stb. 3000 kor. törlesztése 50 évre, évi 2% 60 kor. 1500 kor. tőkeközépérték kamata 6% 90 kor. Szeszfőzési költségek (adó, tüzelő stb.) 800 kor. Törkölykészítésben felhasznált 14 q cukor, à 90 kor. ... 1 260 kor. Egész évi regie 40 holdra 16 000 kor. összesen: 22 934 kor. 1. O. L. P. 188. IV. 6. 1900. sz. n. Szilárd Gyula jelentése. Meg kell jegyeznünk, hogy az alább következő bevételi táblázatban az ászári szőlészet tényleges bevétele 1900ban 4729 korona volt. Ez a lényeges eltérés abból adódik, hogy — mint szó volt már róla — a szőlészet borait csak 1902 után bocsátották áruba, viszont természetesnek kell vennünk, hogy Szilárd Gyula kalkulációjába belevette az 1899/1900-as évben termett, de el nem adott borok és más melléktermékek árát is.