Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)
A földbérleti rendszer — bérlettípusok - Regálébérletek
jutniok, ezért az uradalom Perl Hermann kérelmének elutasítását kérte a szolgabírótól. Időközben azonban az is kiderült, hogy Perl a kávéházat már rég megnyitotta, s ott javában méri a sört, bort és a pálinkát. Panaszát az uradalom sietve megküldte a szolgabírónak, aki egy pandúrral rögvest kiszállva a kávéházat nyomban bezáratta, „a házról a hirdető címtáblát levétette a pandúrral és a tekéző asztalról négy golyót elhozatván". 1 '" Jóval a kiegyezés után (1874-ben) indítottak bírósági eljárást két boglári kiskereskedő: Krausz Hermann és Förstner Móricné ellen, mivel azok boltjukban •— megsértve az uradalom italmérési jogát — szeszesitalokat árusítottak. A bevádolt boglári szatócsok azzal mentegették magukat, hogy a boltjukban kávémérési joggal rendelkeznek, amivel szükségképpen együtt jár bizonyos csekély mennyiségű szeszesital kiszolgálása és fogyasztása is. Az ügyben illetékes szolgabírói hivatal azonban egy belügyminiszteri szabályrendeletre hivatkozva azzal vágott vissza, hogy a kávéárusítással valóban együtt járó szeszesitalmérés csak akkor lenne jogos, ha kávéházuk is lenne. Ezért az uradalom kérésének helyt adva, boltjukban lefoglalták a szeszt, és szabálysértés címén megbüntették őket. 1 '' 8 Az italmérési regálékhoz a kocsmaépületen kívül rendszerint lakás és néhány gazdasági épület kapcsolódott. A népesebb falvakban és forgalmasabb utak mentén épült nagy kocsmákat (ha abban a söntésen kívül étterem vagy mulatószoba volt, s udvarán a betérő szekerek és kocsik fogadására egyegy nyitott szín állt) fogadónak titulálták már. Egy-egy ilyen masszív s nagy alakú jellegzetes épület portáljával éppúgy, mint a parasztokból kisajtolt s felhalmozott tőkéjével — uzsorára kiadott kölcsönökkel — uralta a falut: minden tekintetben a parasztházak fölé magasodott. A kocsmabérlet esetenként — mint pl. Bókodon és egy darabig Ászáron — bővült még az urasági sörház és a „sermérés", másutt — mint ugyancsak Bókodon és Magyaralmáson — a pálinkaház és a pálinkafőzés jogának a bérbevételével. Legyakrabban azonban a mészárszék bérlete kapcsolódott össze a kocsmai bérlettel. A kocsmai bérlet legfontosabb tartozéka azonban a földállomány volt. Terjedelme számos tényezőtől függően időben és térben egyaránt igen változó, tág határok (6—330 hold) között mozgott. Az üzleti forgalommal egyenes arányban csökkenve, lényegesen kisebb volt a bolti és mészárszéki bérleményhez kapcsolódó bérbe adott földterület (a maximum csak 100 hold volt). A regálékra kötött bérleti szerződések egyik része a jogok gyakorlásával kapcsolatos kívánalmakat, a másik része a bérbe vett földek használatára vonatkozó uradalmi igényeket rögzítette. A bérföldekre vonatkozó szerződési feltételek lényegében véve ugyanazok voltak, mint amiket a kisbérlőkkel szemben támasztottak. Viszont külön kiemelték a szerződések, hogy a bérbe vevő — a kocsmák esetében pl. — „a vendégfogadóban saját borát, pálinkáját általa meghatározott áron" mérheti, „köteles azonban a közönséget jó s egészséges itallal ellátni, s igaz mértéket használni". 149 A boltbér147. Uo. 285/1861. 148. O. L. P. 187. I. D. 1. a. 339 1874. 149. Uo. 155/1881; 243/1881.
