Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)
A nagyüzem termelése - Erdő- és vadgazdálkodás
a félfordulószakban kitermelni szándékolt fatömeget, s miután a második fordulószak 1904—8-tól 1913—17-ig terjedő 10 évre esett, az első félfordulószakasz szükségképpen vonatkozott a megelőző évtizedre. Az erdőtörvény azonban már 1879-ben megjelent, és szinte el sem lehet képzelni, hogy a Holfeld Henrik vezette erdészet a korszerű üzemtervek bevezetésére — ahol már egyébként évek óta alaposan kimunkált vágástervek szerint termeltek — csak az 1890-es és már nem az 1880-as évek közepén került volna sor. 010 A második fordulószakaszban 5—9 év alatt előirányzott tömeg pagonyonként a két fő — szál és tűzifa — választékban a következő módon alakult 02 " (60. táblázat). 60. táblázat. A II. félfordulószakban kihasználandó fatömeg pagonyonként Pagony A II. félfordulószak időtartama A kihasználás éve Kihasználandó fatömeg szálfa tűzifa | összesen ürméterben A fatömegből esik pagonyonként % Boglári 1907—1916 8 300 7 639 7 939 2,1 Bokodi 1907—1916 8 6 510 23 670 30 180 9,3 Csák vár I. 1905—1914 6 1 550 20 698 22 248 6,8 Csákvár II. 1907—1916 8 3 770 23 728 27 498 8,4 Bokod-felső 1908—1917 9 180 12 558 12 738 3,9 Császári 1908—1917 9 5 000 46 959 51 959 15,9 Kethelyi 1908—1917 9 1 150 5 904 7 054 2,1 Gesztesi 1906—1915 7 8 336 46 184 54 520 16,7 Köhányási 1905—1914 6 600 11 079 11 679 3,5 Majki 1904—1913 5 350 3 778 4 128 1,2 Mindszenti 1905—1914 6 5 100 32 879 37 979 11,7 Nánai 1906—1915 7 10 800 48 358 59 158 18,4 A fordulószakokra vonatkozó tervek szerint a legtöbb fatömeg a csákvári, gesztesi és nánai pagonyokból kerülne ki, a kitermelendő szál- és tűzifa együttvéve többszöröse lett volna a legkevesebbet adó boglári, bokodi, kethelyi, köhányási és majki pagonyokénak. A legnagyobb tömeget termelő pagonyok száma három, a közepesen termelőké négy és a legkevesebbet adóké öt. A tervbe vett fatömeg, a pagonyok nagysága s a kihasználási időtartam között azonban semmiféle összefüggés nem állapítható meg (a kis területű gesztesi pagony volt az egyik legtöbbet, s a jóval nagyobb köhányási az egyik legkevesebbet adó). Nyilvánvaló a termelési előirányzatokban az erdőség és a faállomány állapota, kora, az erdő fekvése, a kiközelítési és szállítási viszonyok játszottak elsődleges szerepet. 619. Feltételezésünket az teszi némileg kétségessé, hogy a rokon Pápa—Ugod—Devecseri uradalom ugodi erdőgazdaságában csak 1891-ben vezették be az üzemtervek szerinti erdőgazdálkodást. Kolozsváry Szalocsné: i. m. 158—162. p. 620. O. L. P. 188. IV. D. 4. 1908.
