Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)
A nagyüzem termelése - Földművelő gazdaságok
15. táblázat. A csákvári gazdaságban felhasznált műtrágya Műtrágyázott terület Felhasznált Műtrágya-féleség (kh) műtrágya (q) Műtrágya-féleség Növény Növény 1900ban 87 1901ben 88 1900-ban 1901-ben 1900-ban 1901-ben Búza 235,8 287,1 279 329 szuperfoszfát szuperfoszfát Búza 40,0 — 100 — Thomas-salak — Rozs 26,5 26,5 32 39 szuperfoszfát szuperfoszfát Magrépa — 3,2 — 5 szuperfoszfát szuperfoszfát Lóbab 5,0 — 7 — szuperfoszfát szuperfoszfát Összesen 307,3 316,8 418 1 373 1 magrépán és lóbabon kívül nagyon kevés csilisalétrom és szuperfoszfát jutott a maglóhere, takarmányrépa és a maglucerna alá is. 8<J Búzánál 114— 118 kg, rozsnál 120—140, magrépánál és lóbabnál szintén 140 kg került szuperfoszfátból egy-egy kh földre, Thomas-salakból viszont búza alá már 250 kg-ot hintettek 1900-ban. A csákvári gazdaságban a műtrágyázott területek nagysága megközelítette az istállótrágyázott földekét, 90 s ennélfogva az évenként mű- és istállótrágyával feljavított területek együttvéve a szántóknak mintegy 35—40° < r át tették ki, szemben az 1860-as és 1870-es évekkel, amikor a szántóknak mindössze 10—12%-ára jutott csak istállótrágya! Az 1890-es években, noha búzát a másik két üzemegységben is termeltek, műtrágyát azonban csak a csákvári gazdaságban alkalmaztak ekkor még. A gazdaság központi helyzetén kívül ebben bizonyára szerepe volt annak is, hogy a csákvári üzemegység a Gurdiban megnyílt földművesiskolának mintegy mintaüzeme lévén, nem nélkülözhette a műtrágya hasznosítását sem. Császáron és Majkon a századforduló előtt úgy tűnik, még csak zöldtrágyázás egészítette ki az istállótrágyázást, 91 a zöldtrágyázás jellegéről és mikéntjéről azonban közelebbit — adatok híján — nem tudunk. A századforduló után azonban a számadáskönyvek lapjain itt is mind gyakrabban tűnnek elénk szuperfoszfát vásárlására utaló összegek. A majki gazdaság részére 1900-ban pl. 157 q-t (1400 korona értékben), a karpatusi részére pedig 210 q szuperfoszfátot (1900 korona értékben) vásároltak a Mezőgazdák Szövetkezetétől.' 12 Korszakunkban nagy gondot fordítottak már a talajjavításra, az ún. telkesítésekre is, a különböző meliorációs eljárásokkal tudatosan javították 87. Uo. P. 188. IV. A. 2. 1901. sz. n. 88. Uo. IV. N. 1902. sz. n. 89. Uo. P. 189. II. TSZK. 1896., 1904. Csákvári gazdaság. 90. A már említett devecseri uradalomban 1911-ben mindössze 65 holdra, a devecseri gazdaság területének 3—4%-ára (O. L. P. 187. I. D. 1. a. 156/1912.), a sárváriban a területnek ugyancsak 3—4%-ára, a csákváriban pedig több mint 15%-ára került évente műtrágya. 91. O. L. P. 189. II. TSZK. Majki és császári gazdaság. 1890—1900. 92. Uo. Kiadások Rendszerese. 1909. 7* 99
