Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)

A parasztok vallomásai - IV. A Duna—Tisza-közi homokhátság helységei

máján bort, sert, pálinkát esztendőt által áruitattunk. Az mészárszéket is bírtuk. — Midőn penigh földes uraink hozzánk bejöttének, egész mulatásuk Ideiben konyhájokat és asztalokot magunk étellel s itallal alkalmaztattuk. Valánk ezen adózás és szolgálat-tétel mellett 1749-ik esztendőig, mellyben földes uraink­kal szövetséges végzést tettünk; és mind az egy szekér széna-adás ; mind az meg holt jobbágy gazdáért való 12 ft fizetés elmarattanak. — Viszontag az korcsmánknak egy fertály eszten­dőben folyása engettetett. Az mészárszéket pedighlen földes uraink magok hasznára for­dították. — És számokra minden egész helyes jobbágy kezdett 3 nap ugarolni, 3 nap őszi vetés alá, ugy tavaszi vetés alá is szántani, ezen szántásbéli termést, ha földes urainknak nyári munkássi nem akattak, folyó részért és az uraság elesegin föl takarítottuk. Minden külön kenyeres házas jobbágy 3 nap kaszált, azt föl gyűjtötte, föl boglyázta és az őszi, tavaszi föl takarított földi terméssel bé hordotta. Mind őszit azomban, mind tavaszit min­nyájan el nyomtatni résziben köteleztettünk. Ki nyomtatott szemet, hová földes urunk kívánta, vittük. — Az kdenczedelő, tizedelő tiszteket magunk eleségtn tartottuk. — Szekerezéseink­nek, kocsizásainknak és gyalog munkáinknak is bizonyos meg határozott napi száma nem volt, egész 1756-ik esztendeig, mellyben végső, de csak ugyan ideig tartó contractusra földes urainkal léptünk. Ez szerint már censusunkat nem átallyában adgyuk, hanem minden egész helyes jobbágy négy ft-okat, fél helyes kettőt, fertályos egy ft-ot, zsellér penigh 50 pénzt fizett. — Más határban lévő nádasban egész helyes jobbágy 40 kíve nádat vágni és azt által városunkbéli földes urainknak kertyiben hozni. Kimutatott táblákban 3 nap kétszer és ha szükségit ugy hozná magával, harmadszor is őszi vetés alá, tavaszi alá is 3 nap szántani és mind őszi, mind tavaszi szántást bé vetni, bé boronálni. Az eő ideiben, ha vidéki takarító nem tanál­kozik, mind őszi, mind tavaszi földi ezen termést földes uraság eleségin és folyó részre föl takarni tartozik. — Minden juhos gazda egy jó sajtot adni. — És minden külön kenyeres 3 nap kaszálni, azt föl takarittant köteles. Minnyájan erőnkhöz és jószágink értékéhez képest mind őszi, mind tavaszi föl takarított földi termést szénával együtt bé hordani. — Mindennémő földi terméseinkből kilenczedet adni.—És ha földes uraink az tizedet áren­dálni tanállyák, vidéki nyomtatókat azomban nem kaphatnának, mind tizedet, mind kilen­czedet, mind magunk szántása után való tavaszi és őszi bé hordott termést ebéd és szokott folyó részre 193 magunk el nyomtatni. Ebéd szemet el adás idein, hová jöldes uraink kivány­nyák, vinni. Ugy majorságai, aklai, kóttyai, marhái és épülettyei körül szekerekkel, lovasok­kal, gyalogul határunkon kivül is szolgálni, vontató lovakat földes uraink szükségire adni. Es magoknak, ugy pásztoraiknak, midőn szükséges, őrölni magunk jószágán 191 tartozunk. Hosszú utat, két egész helyes öszve fogván, esztendőt által egyszer megjárni köteles. — Kö­zönségessen földes urainknak konyhára valókért 120 ft-ot fizettünk. Ezen contractusbéli szolgálattyaink contractusunknak kiadása után azonnal szaporot­tanak, mivel földes uraink azon szénát is, mellyet pénzes munkásokkal takaríttattak, vélünk hordatták bé. Határunkon kívül lévő földi termésekből kijáró hetedet eladása idein földes uraink közül némellyek önnön jobbágyai által, hová kívántatik, vitetik. — Határunkbeli szántó földek és kaszálló rétek meg határzott bizonyos számú egész helyekre ugyan föl osztattak, azokat mindazonáltal földes uraink közül némellyek új mérésben vévén, az egész helyek számát szaporították, az földet penig és rétet kissebbitették. Ezen új mérés által több részre szakasztott földeket és réteket olly jobbágyoknak, kik anélkül szükölköttek, attak. — Contractusunkban emlékezet az kdenczedelők és tizedelök tartása iránt ugyan nincsen, esztendőnkint azomban ezen tartás helyett földes urainknak 24 ft-okat fizetünk. — Ezek­nek contractusunkhoz adásával ez ideig földes urainknak adózunk és robotolunk. 193 A nyomtatást a jobbágyok részes munkában végezték, s a földesúr ebédet is adott a nyom­tatóknak. 194 A földesúr és emberei számára szükséges lisztet a jobbágyok kötelesek voltak szárazmalmu­kon a maguk lovaival megőrletni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom