Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - IV. A Duna—Tisza-közi homokhátság helységei
forgási tavaszi idővel végeződnek, a száraz malmokban való őrlést pedig Igás marhával nem győzök, és az őrlés miatt Dunára és meszebb való helyekre menni kintelenitetünk. — Az hadi rendnek feles transennájávol is terheltetünk. 5. Földes uraság által ki adott, de folyamatban ekkoráig nem vétetett urbáriumunk szerént határunkbeli szántóföldeknek három vetőre vagyis calcaturára köllett volna föd osztódni, és ezen osztályból tudhattuk volna meg, ki egész, ki fél, ki fertályos gazda közülünk. Most azért semmiképen ezen ötödik kérdésre igyenessen vagy vetőink, vagy szántó földeink, vagy réttyeink nagyságárul és kicsinségirül, azokban enyi vagy ammanyi p. mérőknek bevetésérül, szekér széna számárul, ház helyre nem felelhetünk, mert az városbéli lakosok kert s tanya számfr Ja kik kissebb, kik nagyobb szántóföldeket és kaszállókot egy darabban bírnak ; és ezen bírások is sokszor változik, mivel az földes uraság az melly gazdát földe használására elégtelennek tapasztallya, attól hol egészlen, hol némelly részit földinek el veszi és városi más lakosnak vagy jövevénynek adgya. Ezen változások és a földnek egy-arányuság nélkül való bírása miat kert és tanyabeli szántó földeinknek és kaszálóinknak nagy voltában vagy kicsinségében ollyas külömbség vagyon, hogy ha csak személly szerint minyájan, kik birják, iránta felelni nem fognak, közönségessen éppen nem szólhatunk, sőt azt sem mondhattyuk, kinek közölünk leg nagyobb vagy leg kissebb szántó földei és kaszállói legyenek. Sarjút kaszálni nem szoktunk, de nem is lehet, mivel első kaszállás után réttyeink el sülnek, és növései ha kévésé meg indulnak is, csak hamar a szokott hévségek miat el száradnak. 6. Szekérrel vagy gyalogul robotolásinknok földes uraság által meg határzott napi száma nincsen. Az mennyire mindazonáltal voltaképpen emlékezhetünk, ugy állit tyúk, hogy varasi lakos jobb gazdák közöl mindenik hat s négy ökrü szekérrel és 3 lovu kocsival 27 napokat ; középszerű gazdák közül mindenik erejéhez és értékéhez képest 4 ökrü szekérrel és 3 lovu kotsival 24 napokat ; a/l gazdák közül mindenik két ökrü szekérrel és két lovu kocsival 21 napokat ; csupán csak vagy két ökrü, vagy két s három lovu gazdák 17 napokat. Minyájan pediglen egész városbeli lakosok gyalogul 13 napokat menet és jövetellel edgyütt esztedönként szolgálunk. Rende szolgálatinknak elöljáróitól az varasnak vagyon, és azokat nagyobb részén pünkösdkor, kaszáláskor, nyárban és őszkor bor-hordással, hordók vi tel ivei ; kaszálással, gyűjtéssel, széna hordással, öszve rakással; kllenczed és tizednek vitelivel, ugy magát elöladó más dolgoknak végezetével töltyők be. 7. Miulta emlékezünk, mindenkor határunkbéli szántó földeinknek termésibűl az 9-ed kijárt, de azt, midőn földes uraság engedelmibűl más beneficiumokkal edgyütt árendáltuk, előbbi esztendőkben magunk vettük. Eltelvén az árendálásnak ideje, már az jöldes uraság azulta magának kivánnya, ugyanazért borbul, búzabul, árpábul, zabbul, kölesbul, lencséből, borsóbul, bárányokbul, méh rajokbul esztendőnként ki is adgyuk. Az kender kilenczedért pedig, igért zsákoknak fel váltásáért, 50 ft-okat fizetünk. — Hallottuk, hogy más helységekben az földi termésekbül földes uraiknak kilenczedet hason/óképpen adnak az jobbágyok, némelly helyekben pedig heted adás vagyon szokásban. Előbbi esztendőkben az földes uraságnak volt határunkban járó gulyája és annak különös járása. Mindekutána azon gulyát egészlen el adatta volna, azon gulabeli járását marháinknak engedte fizetésünkre, amint is azon járásért esztendőnként az földes uraságnak 200 ft-okat fizetünk. — Szüret alkalmatosságával minden szöllős gazda czédula pénz fejében d 10 adni szokott. Szokás volt még az urbáriumunk előtt három sátoros ünnepekre, Szent Clára és Szent Margit napjain és az városon választott uj bírónak bemutatása alkalmatosságával az földes uraságnak egy-egy borjut ajándékképen adni; az mint is urbárium bejöveteléig szokás mellett, az után penigh annak rendeléséből esztendőnként ez ideig meg adtuk. 8. Varasunkban egy üres ház vagy házhely is tudtunkra nincsen. 9. Mink örökös jobbágyok nem vagyunk, nem is tartyuk azoknak magunkat, hanem az
