Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - IV. A Duna—Tisza-közi homokhátság helységei
némü adózásimot, robottyaimot és földi terméseimbül kijárni szokott hetedet 24 ft kész pénz fizetéssel felváltani szoktam. Czeglédi Imre földes urunk részén lakos jobbágyok minden adóinkot kész pénzül 58 ftokal föl váltyuk. Irsay Jósejf földes urunk részén lakos jobbágyok minden pár igás ökörtül egy ft-ott, akarmenyi hámos lovaink vannak, gazda szám szerint egy ft-ott fizetünk. Igás marha nélkül való házi gazdák pedig vagy zsellérek ezen részén nincsenek. — Két kötél szélességű szántó földet biró jobbágy 3 tyúkot, 15 tojást; egy fejős tehéntül egy meszel vajat, egy ludat adunk. Közöttünk vagyon egy szabados, ki semmi adót nem ád, hanem minden tartozásit 24 ft-tal föl váltja. Dioszeghi István és Samu földes uraim részin lévő jobbágy minden pár igás ökörtül egy ft-ott, hámos lovaimtul egy ft-ot. —Egy kötél szélességű szántó földtől egy tyúkot, 10 tojást, egy fejős tehéntül egy icze vajat adok. Bátky András földes urunk részén lakos jobbágyok egy pár igás ökörtül 1 ft-ot, hámos lovainktul egy ft-ot. — Egy kötél szélességű szántó földiül 2 tyúkot, 16 tojást ; minden házi gazda egy ludat, egy fejős tehéntül egy icze vajat adunk. 4. Helységünk közönséges hasznára esztendőt által korcsmát 50 ft-okért árendállyuk. — Az mészárszékbül pedig 30 ft-okat veszünk esztendőnként. — Közönséges kaszálló réten az helység számára 23 szekér szénát kaszálunk és azzal köz szükségeinket láttszatosan enyhittyük. — Két vetőre szántó földel helységünknek vannak, mellyekben 40 p. mérőt vethetünk. — Hasznunkra földes uraink káposztálnkbul hetedet nem vesznek. — Határunkbéli földünkön heverő marháinknak és ménesbeli lovainknak járása vagyon. — Szolnokbul, Szegedről királyt soót Pestre szoktuk hordani és ottan bizonyos bérünket vészük. — Alkalmatosságunk vagyon kereskedőknek portékáját vármegyebeli királyi és szabad városokból más vármegyebéli helyekre és városokba vinni és onnan szolgálatunknak bőv jutalmát venni. — Hasznunkra nézzük azt is, hogy földi terméseinkbül hetedet adunk. — Vásáros nevezetes helyek 181 nem messze vannak tőlünk, és ottan az mi el adásra valóink vannak, el adhattyuk. Kárunkra határaink homokossak, ugy anyira, hogy marha járó mezeinket hatod résznyére haszontalannak tartjuk. — Határunkban vagy épületire, vagy tűzre való erdőnk épen nincsen. — Helységünk ország uttyában vagyon és a felyes utazóknak s kereskedőknek marhái mezőinket el élik. 5. Határunkban a szántó földek valamentire homokossak. És földes uraink között két vetőre vagyis calcaturára vannak fölosztva. Ezeken kivül harmadik helyen is vannak földes urainknak szántó földei, osztály szerint elintézve. Ezekbül pedig szoktak nekünk, midőn kivánnyuk, jutasztani és adni. Majthényi Károly földes urunk részén lakos jobbágy az két vetőben vagyis calcaturában kötél által kimérve három egy aránsu szántóföldeket bir, és három kötél szélességű egy szántó földben 27 p. mérőt szokot el vetni. A két vetőn vagyis calcaturán kivül más helyen lévő osztályban is vagyon szántó fölgye, de annak mind az nagy homokra, mind soványságára nézve ki mutatott határzása nincsen, ugyan azért hol kevesebbet, hol többet, hol semmit benne nem szánt és belé nem vett ; mind azonáltal közönségesen 6 p. mérőt ezen szántó földben el vethett. Horváth Imre földes urunk részin lévő, három kötél szélességű szántóföldet biró jobbágy egyik vetőre 30p. mérőt, másik vetőre pedig 36p. mérőt szokott vetni; az homokoson lévő szántó földiben pedig ötödfél p. mérőt el vethet. Thassy Becz István földes urunk jobbágy [a ] egyik vetőre 2 kötél szélességű egy szántó földet bir, mellyben 18p. mérőt vetni szokott; az másik vetőre is egy szántó fölgye vagyon, mellybe 22 p. mérő mégyen. Az homokoson pedig vethet 10 p. mérőt. 187 Ti. Cegléd, Nagykörös, Nagykáta, Abony, Szolnok.
