Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)

A parasztok vallomásai - III. A Danavölgy helységei

8 esztendők előtt házasságára 60 ft-okat, ugyan annyit 5 esztendők előtt temetésre füzettünk. Az sátoros ünnepekre a mi szokott ajándékaink pedigh pulykákbúi, hol tuzokbul és nyulakbúi, avagy bárányokbul, néha borjubul állottak. 8. Puszta ház vagy házhely helysígiinkben nem találkozik. 9. Mink magunkat örökös jobbágyoknak nem tartyuk, noha urbáriumunkban szabad elmenetelünk iránt határzást földes urunk tett. Datum Sári, die 27. Februar il, 1768. Garajszkl György főbíró [ + ] Farkas András törvín biró [ + ] Vo len tir János esküt m.p. Szlezák János esküt [ + ] Mráz Tamás esküt [ -f- ] Kosztolány Mihály helységh nótáriussá m.p. [ Pecsét] Ócsa A török hódoltság utolsó idejében még fennáll, aztán a felszabadító háborúban elpusztul. Az 1689-i újjátelepülést a kuruckorban újabb pusztulás követi. De 1715-ben már 43 jobbágyot és 14 zsellért számlálnak itt. A következő 5 év alatt tovább szaporodnak 78 jobbágyra, akik közül 44 rendelkezik (átlag 20 p. mérő vetőmagra való) szántóval, 63 réttel, 49 szőlővel. A szántóföldet 1715-ben még 2 mezőre tagolva ugyan, de nyilvánvalóan parlagolással művelték; most már láthatólag szabályszerű 2 nyomásra oszlik, de így is csak kétszeresen fizet az elvetett magért közepes esztendőben; legelőjük kevés, s ezért meg a szántó- és kaszáló-terület kiegészítésére bérlik Pakony pusztát. Az 1728-i országos összeírás 37 jobbágyot, 40 zsellért és 5 kézművest nevez meg, 1 családfőre eső 11,4 mérőnyi szántófölddel. A továbbfejlődés üteme közepesnek mondható: az 1760-i adóösszeírás a 3 elüljárón kívül 9 taksafizetőt (1 kovácsot, 1 molnárt, 1 mészárost, 1 pálinkamérő zsidót, 2 takácsot, 1 szabót, 1 csizmadiát, 1 görögöt), 117 jobbágyot, 22 zsellért és 1 rideget (köztük 2 szabót, 1 szűcsöt, 1 kereskedőt) talál Ócsán, s birtokukban 427 jármos ökröt (ebből 16 „uzsorás"), 164 igáslovat, 205 fejőstehenet (ebből 7 „uzsorás"), 26 meddő tehenet, 384 gulyabeli marhát, 24 ménesben tartott lovat, 626 fejős juhot, 58 sertést, 17 köpü méhet, 1721 mérő kenyérgabonát, 496 mérő árpát, 1191 mérő zabot, 404 akó bort, 3 pálinkafőző üstöt. Ekkor itt 1 jobbágyháztartásra 3,6 igásökör, illetőleg 4,9 vonóállat, 1 háztartásra 8,8 számosállat és 11,6 mérő kenyérgabona jutott átlagosan. — Földesurai : Beleznay Miklós, Tihanyi Dániel, Bene Pál, Balogh Zsigmondné, Dedinszky József és Skopek. 1. Minekünk nincsen semminemű urbáriumunk mostanában. 2. Előbbi földes urunktul mégh 1745-ik esztendőben augusztus holnapnak 24-ik napján adatott ki nékünk, kik most mélt. Beleznai Miklós földes urunk részin vagyunk, bizonyos urbáriumunk, mely mellet censusban 150 ft-okat füzet[t Jünk. — Földi terméseinkbül, ugy bárányokbul, méhrajokbul kilenczedet adtunk. — Ócsai erdőben 20 ölly fát vágtunk és azt, hova akkori földes urunk parancsolta, oda vittük. — Culinárékra 50 icze olvasztott vajat adtunk. — Budai szüretre szedőket és szekér ezé seket küldöttünk. Hasonlóképpen földes uri más dolgoknak véghez vitelére szekereinket ell bocsájtottuk. — És földes urunknak házasságára vagy halálára vagy szerzetben menetelére álló adózást és culinárékat Ígértünk. Sátoros ünnepekre vadakkal vagy más ajándékkal voltunk. — Az mészárszékbéli részt 10 ft-ért és fél mása fadgyuért bírtuk. Fél esztendőbeit bor korcsmánál sert és pálinkát is 10