Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - III. A Danavölgy helységei
némely culinarékértt, mind pedigh censusunkban fizettünk mélt. földes uraságunknak 724 ft 5 d-t. Azon kivöl minden némü földi termésünkbül az kilenczedet ki adtuk és a Duna melléki ött helysigeknek désmáit, kiket mélt. püspöksígnek és földes urunknak szoktak adni, magunk szekerein az Dunára, hajóra hordottuk, magunk földin termet jószágból jöt désmát pedigh Váczra vittük. 3. Mint felleb emliténk, mostan is folyamotban lévő contractusunk azon üdőben mélt. földes urunk által adatott ki, mely szerint esztendőnként az culináréknak adását megh váltván fl-is 78 d 25;— robotunknak hasonlóképpen váltságáért fi 813 d 80; — mészárszékért fi 12, bornak és pálinkának — ezt mindazonáltal mélt. uraságtul csupán folyó áron venni tartozunk —• szabad áruitatásáért fl 68; — censusunkban vagyis adóban fl. 313: mind eöszve 1285 ft 5 d-okat esztendőnként fizettünk. 4. Ezen helysigünknek földin hasznunkra vagyon szőllő hegyünk. — Az mészárszéket és korcsmát esztendő által árendában birjuk. — Vagyon az helysighnek száraz malma, melytől mélt. földes urasághnak semmit nem fizetünk. — Helysigünk számára vannak rétek és szántóföldek. Az réteken 6 ökrü 50 szekér szénát kaszáltunk ; az szántóföldeknek [!] esztendőnként hat p. mérőt ell vethetünk. Az termést penigh szénával edgyütt köz haszonra fordittyuk. — Hasznunkra vagyon az is, hogy Szegedrül és Szolnokból az királyi soótt Pestre szoktuk esztendőnként szállitani, melly ért szokott bérünket és füzetesünket vesszük. — Alkalmatosságunkra nézzük, hogy királyi két várostol, tudni illik Pestöl és Budától csak két mérföldnyire vagyunk, hova ha akárminémü termésünket bé visszük, ell adhattyuk. — Határunkban terem köz hasznunkra nád. — Vagyon azon kivül az marha járásában kevés harasztocskánk. Kárunkra vlszontafg] : Majd harmad része határunknak igen homokos. — És vagy épületre, vagy tűzre való fánk és erdőnk nincsenek. — Földünk lakosoknak számához képpest kevés. —És az réttyelnket az viznek némely esztendőben való bővsége soványéttya. 5. Ezen helysighbéli határban lévő földeink három vetőre vannak közöttünk föl osztva, mellyeknek már emlékezetett tettünk. Némely része homokos. Az két vetőre való földek egy arányúak, de az harmadik valamennyire kisseb; ugyan azért ebben az egész helyes gazda nem vethet többet, hanem 16 p. mérött, az előbbi két egyarányu vetőkben pedigh 48 p. mérő bele megyén. Ezen kivül két p. mérő vetés alá való kender földgye vagyon. Határunkban kaszálló réttyeink is vannak négy helyen, és az egész helyes gazda kaszál rajtok 12 szekér színát. Sarjút pedigh nem szoktunk kaszálni, de nem is lehet mind azért, hogy az fűnek uj növését az földnek mivolta annyira, hogy kaszára jöhetne, nem engedi, mind főképpen azért, hogy marháinknak kedvezni kivonván, azon réttyeinken szabad legeltetést engedünk. 6. Mink semmi robotolt mélt. uraságh szolgálatiban nem teszünk, egyedül a contractusunkban nevezett Duna melléki ött helyekrül szoktuk az dézmát Dunán a véget készen várakozó hajóra szekereinken hordani. Ezen munkálkodásban helységünkbéli minden házi gazda menet és vissza jövetellel edgyütt ell tölti négy egész napokat. Hasonlóképpen az magunk földinek termésiből jött kdenczedett és tizedeit mélt. földes urunk rendelésiből és contractusunk mellett Váczra fel viszük. Ezen utunkban pedigh vissza jövetelünkigh három egész napot töltünk, noha töbnyire ezen kilenczed és tized vitelből az helysigh lakossinak harmad része ell szokott maradni. 7. Az mennyire emlékezünk, mindenkor ezen helysighbéli földgyeinknek termésibűl, hallottuk, láttuk és tapasztaltuk, hogy az földes uraságh a kilenczedet szedette, úgymint búzából, árpából, zabból, néha, ha vetettünk, kölesből is, ugy borból, valamint bárányból és méh rajokból. Értettük ezen nemes vármegyebéli szomszéd és meszszeb lévő helysighbéli lakosoktól, hogy nálok is az előb emiitett termésekből kilenczedet szoktak venni önnön földes urak számára. Azt azomban nem tagadhattyuk, hogy mélt. földes urunk különös engedelmébül
