Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - III. A Danavölgy helységei
gabona 1727, árpa 415, zab 573 mérő, bor 146 akó. Jutott átlagban ilyenformán 1 jobbágygazdaságra 2,1 igásökör, illetőleg 3,3 vonójószág, 1 családfőre pedig 5,9 számosállat és 22,1 p. mérő kenyérgabona. — Földesura gr. Grassalkovich Antal. 1. Már 21 esztendeje, hogy az mostani mélt. uraság által birattatunk. Az előtt Vattay famíliának jobbágyi valánk. Soha urbáriumunk nem volt, hanem mikor az mostani mélt. uraságh alá jutottunk, 1747-ik esztendőben ki adatott az contractussunk. 2. Midőn az mostani mélt. uraság alá jutottunk, akkor magunk rendelésével rendeltetett mostani adózássunk és jobbágyi köteleségünk. 3. Mi nap számi és héti soros robottot nem teszünk, hanem annak meg váltásával is 500 ft censust fizetünk. S azon felül culinárékat praestalunk egyezésünk szerint, ugy mint vajat iczét nr. 64, tojást nr. 500, tyúkot nr. 300, ludat nr. 12. Ezeknél egyebet semmit sem adunk. 4. Köz javunknak egyebet nem mondhatunk, hanem hogy az egész határunkat magunk birjuk, az mélt. uraságunknak semmiféle oeconomiája sem lévén itten. — De mivel magunk határában, kivált az marha tartással, nem subsistálhatnánk, mellettünk lévő Alagh névű pusztáját (mellyet az előtt idegenek bírtak árendában) azoktul el vette, és noha mások többet akartak volna irette fizetni, nékünk 500 ft árendában engedte. — Köz javunkra szolgál az is, hogy ezen pusztán lévő szőllőink termésébúi tsak hetedet praestalunk. — Fél esztendeig birjuk a bor korcsmát, mellynek jövedelmével köz szükségeinket segéttyük. — És jóllehet 1747. esztendőbéli contractus szerint azon nékünk engedett fél esztendőben is az pálinka és sör korcsma minden hasznával edgyütt nékünk meg engettetett volt, ez előtt mindazonáltal 6 esztendővel 148 azon pálinkának és sörnek hasznát az mélt. uraság szedeti. — Határunknak s azon pusztának pascuatiojábul idegen marháktul vagyon kevés segedelmünk. — Csak ezek az beneficiumi a hellységünknek. Fogyatkozása pedig, vagyis maleficiuma határunknak nagyobb részint a sovány homok. — És hogy erdője nincsen se határunknak, se azon pusztának. — Emellett hellységünk ország utyában lévén, az vásárokra nagy falkákkal által menő marháktul nagy károkat szenvedünk. — Ugy nem különben szüntelen transenna bennünket érvén, ez által terheltetünk. —• Ehez járult az is, hogy Duna mellett lakván, midőn nagy áradása vagyon a Dunának, kukoricza földeinkben, buza vetéseinkben a viz ki öntvén, érzékenyes károkat szenvedünk. 5. Lévén szántó füldeink 2 részre föl osztva, az egyik vetőben egy egész helyes gazdának vagyon 5 hold földgye, kiben tsak őszit el vethet 12 p. mérőt, tavaszit pedig 8; másik vetőben egy egész helyes gazdának vagyon hasonlóképpen 5 szántó földgyei, kikben csak őszit el vethet 20 p. mérőt, tavaszi pedig, mivel sovány a föld, abban nem vetődik. Ezeken kivül gyalog embereknek is vannak 2 vetőre való földei, mindenikének egy vetőben 5 darab, a kikbe bé vett 4 p. mérőt. Vagyon határunkban minden gazdának káposztás és veteményes kerté, mellybe az egész helyes gazda bé vethetne 3/4 p. mérő gabonát. — Hasonló nagyságú kender földe is vagyon minden egész helyes gazdának s a proportione fél helyesnek jeleni. Kukoricza füldeink föllyebb irtt szántó földeinken kivül nincsenek, hanem ha az egész helyes gazda 8 kila tavaszt el vett, fél helyes fülde marad kukoricza alá, amellyben 1/4 p. mérő kukoriczát el vethet. Szérős kerté fél p. kila gabona alá való vagyon egy egész helyes gazdának, mellyekbül valamint a szántó füldekbül 4 gyalognak vagyon annyi, mint az egész helyes gazdának. Rétünk Dunakeszi határban egy egész ház hellyessnek egy szekér szénát terem; gyalogoknak is, kik marhával nem szolgálnak, háromnak hasonló réttye vagyon. Ti. 6 esztendő óta.
