Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)

A parasztok vallomásai - II. A Galga és a Tápió vidékének helységei - b) Tápiómente

idővel szokássá váltanak és usus mellett közelebb való esztendőkben nevelkettenek. Azok szerint : Pronayi Gáborné földes aszonyunk részin lakos egész ház helyes jobbágy censusban 3 ft-t fizett. — Két ludat, két kappant, 40 tojást ád. Bene Pál földes urunk részin lakos jobbágyok minnyájan szeméilyenként egy ludat, két kappant, 20 tojást esztendőnkint adnak. Mind az két uraság részin lakos jobbágyok közül kiki minden fejős tehéntül egy icze vajat és az földes uraság által fizetni szokott pásztor előtt lévő, gulyában járó heverő számos marhátul, ugy két tavalitul 25 d-t ád. 4. Határunkban bőven nád terem, és azt földes uraink engedelmibűl kit feliben, kit har­madában vágjuk. — Halászó és csikasza vizünk vagyon, mellyet használtunk, és egyedül az esik bid földes urainknak némelly részt jutt asztunk. — Az pálinka korcsmát esztendőt által minden fizetés vagy árendállás nélkül birjuk. — Helségünk réttyin köz haszonra 4 ökrü 6 szekér szénát kaszálunk. — Nevezetes vásáros két helyeknek 141 szomszédságában, de más városokhoz is nem mesze vagyunk. — Szegedrül, Szolnokbul a királyi soót Pesthre hordgyuk és ott vitelünknek bérit vészük. Határunknak (az mint gondollyuk) ötöd része haszontalan, homokos. — Bor korcsmát esztendőt által földes uraink bírják. — Vagy épületre, vagy tűzre való fáink és erdőnk nin­csenek. 5. Szántó földeink nagyobb részint homokossak. Három vetőre vagyis calcaturára van­nak elosztva. Prónay Gáborné földes aszonyunk részin lakos egész házhelyes jobbágy egyik vetőre 7, másik vetőre is 7, harmadik vetőre penig 8 szántó földeket bir. Az két vetőben lévő szántó földek egy arányok, és ugy egyik, mint másik vetőre 30 p. mérőt, az harmadik vetőben lévő 8 szántóföldekben 24 p. mérőt elvetni szokott. — Kaszálló réttye bizonyos és ki muta­tott nincsen, hanem esztendőnkint az földes uraságnak kaszálló réttyeibül osztállyát veszi és azon 6 ökrü 7 szekér szénát kaszál. Bene Pál földes urunk részin lakos egész ház helyes jobbágynak egyik vetőben 7, másik­ban hat, harmadikban 8 szántó földgyei vannak. Az 7 szántó földes vetőre 20 p. mérőt, az 6 szántó földes vetőre 18, harmadik vetőiben penigh 22 p. mérőt vett. — Kaszálló réttye kimutatott nincsen, hanem esztendőnkint az földes uraság osztásától vár és akkor maga réttyin 6 ökrü 7 szekér szénát kaszál. 1 posonyi mérőre kender földünk is vagyon. — Sarjút nem szoktunk kaszálni, mivel az rétek földes uraság gőblye és igás marháinak járására forditatnak ; ha mindazon által tilalomban ugy az földes uraság, mint mi részünkről tartatódnának, lehetne némelly helye­ken sarjút is kaszálni. 6. Prónay Gáborné földes aszonyunk részin lakos egész helyes jobbágy őszi vetésit 9 napokig, tavaszit penighlen 4 nap végzi 6 ökrü ekével; 4 nap kaszál, gyűjtésit, boglyázását 3 nap végzi ; 18 nap aratt, tavaszi termésben 2 nap kaszál, gyűjtésben, föl boglyázásban 2 napot tölt ; köles föltakaritásban 1 napot, len nyövésben, törésben 1 napot ; széna és tavaszi termés bé hordásban 6 ökrü szekérrel 3 napokat. Tavaszkor gabona elvitelében, bor hozá­sában 6 ökrü szekérrel 8 napokat, bor, ser, fa hozásban tavaszkor, nyárban, őszei, télen 3 lovu kocsival 12 napokat. Gyalogul hol tavaszkor, hol őszei, buza rostállásban, len meg­törésben 1 napot menet és jövetellel együtt szolgál. Téli időben földes uraságnak gulyabéli marhái mellett 3 lovu kocsival 2 nap, gyalog szolgálatot penig két hétig tészen. Bene Pál földes urnák részin lakos egész ház helyes jobbágy 4 nap őszi alá háromszor, tavaszi alá penigh 4 nap szánt; 4 nap kaszál, kaszállását annyi nap fölgyüjti, föl boglyázza; az tavaszi mindenféle termést 4 nap kaszállya, annyi nap gyűjti és boglyázza; széna, buza, zab bé hordásban 6 ökrü szekérrel 12 napokat. Bor és fa hozásban tavaszkor és őszei 6 Ti. Nagykátának és Jászberénynek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom