Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)

A parasztok vallomásai - II. A Galga és a Tápió vidékének helységei - a) Cserhátalja

kukoriczábul pedig a helyett edgy egész ház-helyes gazda edgy p. kilát, kenderbül 20 markot és káposztábul hetedet, len és dinnyébül semmit. Az adó füzetesünket már föntt meg jelentettük. Ajándékot semminemű titulus alatt a mélt. uraságnak soha nem adtunk s nem is kéreltetik tülünk. Mennyegzői s egyébb, másut szokott ajándékot sem szoktunk adni, hanem a diaetalis taxát in fl 36 meg adtuk. Sőtt dicsekednünk kölletik mélt. uraságunkkal, hogy akár melly szükségünkben, de kivált terméketlenség idejében gabonával, mindenkor uj feiben, minden interes vagy annak feiben tejendő szolgalat nélkül segéltetünk. 8. Istennek hála, nincsen helységünkben puszta házhely. Urunknak birodalma inkáb meg szaporított bennünket. 9. Örökös jobbágyok vagyunk. Turai biró, Fiás Gergely + Coram me Josepho Pap, loci eiusdem iurato notario m.p. [ Pecsét] Boldogh Már emberemlékezet óta pusztán hevert, amikor 1689-ben benépesült. 1715-ben 22 jobbágyot jegyeztek föl itt; 1720-ban már 42-t, s ezek közül 39-nek volt szántója, ugyan­annyinak rétje; a legelő elegendőnek minősült. A szántóföldből, miután egy részét a földesúr (az Eszterházyak) tiszttartói maguknak foglalták, átlag 14,8 mérőnyi jutott 1 földes jobbágyra, s termése a vetőmaghoz viszonyítva általában háromszorosnak volt mondható. Nyolc év múlva is csak 33 jobbágyról és 10 zsellérről tud az országos összeírás, egy-egy családfőre átlagban számítható 15,1 p. mérő szántófölddel. Már 1760-ra az adózók száma (a 3 elüljárót és 2 cigányt nem adva hozzá) 91-re szaporodik; ebből 3 (1 kovács, 1 molnár s 1 egy személyben mészáros és kocsmáros) taksafizető, 71 jobbágy, 15 zsellér. Állatállományuk 109 jármos ökör, 186 igásló, 207 fejős-és 30 meddő tehén, 155 gulya­marha, 54 ménesbeli ló, 652 fejős juh, 63 sertés, 64 köpű méh; termésük 1632 p. mérő kenyérgabona, 875 mérő árpa, 759 mérő zab; 2 pálinkafőző üstöt is számba vesznek az adókivetés céljára. Jutott ekkor átlagban: 1 jobbágygazdaságra 1,5 igásökör, illetőleg 3,9 vonóállat, 1 családfőre 9,2 számosállat és 18,3 mérő kenyérgabona. — Földesura gr. Gras­salkovich Antal. 1. Se az előtt, sem most nincsen, nem is volt urbáriumunk. 2. Mioltátul fogva mostani uraságnak birtokában vagyunk, mindenkor egyaránt fizettük adónkat. Egyedül vagy 8 esztendeje, hogy meg szaporodott azzal, hogy a szőllő mivelését kész pénzre fordítván urunk, annak munkájátul meg szabadulván, magunk közakarattya is ahoz járult, hogy kész pénzel füzessük. És így az ótátul fogva azzal és az culináré redemptiojával szapo­rodván, summássan füzettünk 292 ft-okat mindöszve ; és ezen adott minden esztendőben kéczer 123 fizettyük. Emellet a szolgálatunk is meg szaporodott urunk birtokaiul fogva; mi is meg szaporodtunk számossan. 3. Föllyebb már meg mondottuk, hogy az adónk csak akkor szaporodott, mikor a szőllő munkája és culináris redemptioja kész pénzre forditattot, mivel az előtt a szőllő munkáját vittük véghez, és az culinárist is in natura adtuk. Ti. két részletben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom