Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - II. A Galga és a Tápió vidékének helységei - a) Cserhátalja
9. Már 24 esztendeje kegyelmes urunk birodalmának ; minyájan, mind az ellőtt, mind most és azok, kik uraságunk alatt szaporottunk, örökös jobbágyok vagyunk. Héviz Györki biró Saranszki György -fCoram Sebastiano Ferenczi notario loci [ Pecsét ] Héviz ( G algahévíz) A törököt kiverő háború során pusztult el. Már 1689-re újjáéledt, de a Rákóczi-korban egy időre megint lakatlan. A béke helyreálltával gyors fejlődésnek indul: az országos összeírások tanúsága szerint 1715-ben 33 jobbágy és 1 zsellér lakja, 5 év múlva már 68 jobbágy; az utóbbiak közül 58-nak van szántója (egynek-egynek átlag 13,8 mérőnyi), 59-nek rétje, a tovább is szaporított szőlőhegyen 44-nek szőleje; dézsma fejében Újfalu pusztán is szántanak-vetnek, s a szűk legelőt is kénytelenek a szomszédságban fizetségért kiegészíteni. A 2 nyomásban művelt szántóföld közepes esztendőben ötszörösen fizet. 1728-ban viszont csak 54 jobbágyot és 10 zsellért számlálnak itt; egyre-egyre 10,5 p. mérő szántóföld jut átlagosan. 1760-ig ismét számottevő a gyarapodás : a 3 bírón és 2 cigányon kívül 5 taksafizetőt (1—1 kovácsot, mészárost, kocsmárost, szabót és csizmadiát), 100 jobbágyot és 16 zsellért írnak össze, továbbá adótárgyakként 208 jármos ökröt, 210 igáslovat, 167 fejős- és 43 meddő tehenet, 120 gulyabeli marhát, 38 méneses lovat, 188 fejős juhot, 91 sertést, 7 köpű méhet, 4198 mérő kenyérgabonát, 1458 mérő árpát, 956 mérő zabot, 936 akó bort, 1 pálinkafőző katlant. Átlagban ekkor 1 jobbágygazdaságra 2,1 igásökröt, illetőleg 4,1 vonóállatot, 1 családfőre pedig 6,8 számosállatot és 34,7 p. mérő kenyérgabonát lehetett számítani. — Földesúr: hg. Esterházy Miklós. 7. Miulta e mostani földes uraságh, tudinaillik a mélt. herczegség ezen helységet bírja, soha nem voltt valóságos urbáriumunk, seőt az előbbeni földes uraknak idejében sem voltt. 2. Mostani adóinkat 25 esztendőktül fogvást (a mint alul következik) edgy móddal álandóképpen füzettyük. Annak előtte pedig kész pénzbeli adót 45 ft-okkal kevesebbet adtunk uraságunknak, de ezek helyet más féle naturálékat és materialékat, úgymint 2 mása sót, 1 pár karmazsint, len mag olajt, 2 őzet és több efféléket füzetvén, ezeknek meg váltásával mostani adónk 45 ft-tal meg szaporodott. Ezeken kivül valamint az előbbeni földes urainknak idejében, ugy most is azon régi szokás szerint adódzunk és robottázunk. 3. Censusképpen közönségessen helységünktül esztendő által adunk öszveséggel 148 ft-ot és 21 1/4 d-t. A culinárék pediglen, amellyeket mostan adunk, következendők, úgymint: vaj iczze nr. 40, tojás nr. 1600. A midőnn ezek in natura nem kívántatnak, kész pénzül vajnak iczéjét follyó árán, 10 tojást pedig edgy garassával válttyuk. 4. Vagyon egy malmocskánk a Monostori pusztának határán, mellytül esztendőnként a mélt. uraságnak 4 ft-ot füzetünk. Van azon kivül edgy száraz malmunk is. — A földek lábán vagyon edgy köz rétünk is, a mellyen meg terem hol 6, hol 7 szekér szénánk. — Mivel hogy száraz fát elegendőt tűzre a magunk határán lévő erdőkben már nem találunk, a szomszéd pusztán, úgymint Gyuban a lignatiot a mélt. uraságtul árendállyuk 70 ft-okban. Épületre való fát pénzen nem veszünk, hanem a kinek szüksége vagyon, ingyen adódik a mélt. uraságtul. — Fél esztendeig való korcsmát bir az helységünk, mellyet közszükségünkre tartunk. Azon kivül a pálinkát, sört bizonyos limitáltt árron a mélt. uraságtul meg vévén,
