Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - I. A dombvidék helységei - c) Tápiósáp vidéke
ságra 2,5 igásökör, illetőleg 4,3 vonóállat, 1 családfőre 6,4 számosállat és 20,2 p. mérő kenyérgabona számítható. — Földesura gr. Koháry Miklós. 1. Urbáriumunk soha nem emléttyük, hogy lett volna. 2. Mostani adóinkat ab anno 1756. contractus mellett mélt. uraságunknak füzettyük. Az előtt pediglen semmi contractusunk sem lévén, tsak bé vett szokásbul esztendőnként közönségessen 636 ft-okat füzettünk, melly summában egész esztendőbéli korcsmánk és mészárszékünk, ugy 1 száraz és edgy vizi malmoknak haszna is helységünknek hagyat tátik. — Azon föllül esztendő által néminemű munkákat is mélt. uraságunknak bizonyos napi szám nélkül tettünk. Most pedig magunk könnyebbségére azon adónk módgya meg változván, contractusunk mellett illy módon adódzunk : 3. Esztendőnként közönségessen helységünktül adóképpen 500 ft-okat füzetünk, melly 500 ft-okban birjuk az egész esztendőbéli mélt. uraságunknak bor-korcsmája, mészárszéke és 2 malma jövedelmit. Ezen kivül culinárékat pénzül megh válttván, azoktól esztendőnként adunk 35 ft 20 pénzt. És ezekbül álló mindennemű adónk. 4. Köz javunk: 1) Vagyon fél esztendeig való bor korcsmánk helységünk számára minden arenda nélkül, és annak hasznát köz szükségünkre fordéttyuk. 2) A mint föllül emiétettük, 500 ft adóban birjuk az mélt. uraságnak korcsmája, mészárszéke és 2 malma jövedelmét is, mellyeknek hasznából rész szerént adónkat füzettyük, rész szerint pediglen köz szükségünkre [!] segélttyük. 3) Biliéi pusztának határában mélt. uraságunknak makkos erdeje lévén, abban annak ideiben 12 ft árendája mellett szabad makkoltatás vagyon. Ugy nem külömben azon 12 ft-okban ugyan azon pusztán az vonyó marháinknak szabadpascuatiojuk engedtetik. 4) Helységünk határában erdőcskénk lévén, abban minden pénz nélkül magunk szükségünkre nézve szabad faizásunk vagyon. 5) Helységünk számára vagyon edgy köz földünk, mellyben 55 kila vetés mégyen, és azt helységünk köz szolgáinak vettyük. 6) Esztendőnként réttyeinkbíd edgy darabot kiszakajttván, azt helységünk számára használlyuk, és ollyas kiszakasztott réten 30 szekér széna szokott megteremni. 7) Désmából mélt. uraságunknak különös jó voltából a Biliéi pusztán minden árenda nélkül edgy némelylyek szántó földecskéket bírunk, és azzal is magunkat segélttyük. 8) Szőlőhegy lévén határunkban, azon többnyire maid minnyájunknak szőtőcskéje vagyon, s annak termésébül hasznot veszünk. 9) Pesthez 4 mértföldnyire lakván, az ottan lévő piarczon maga follyó árrán, a mink vagyon, distrachállyuk. — És eő fölsége soó-házához esztendőben kétszer, ollykor is háromszor Szolnokbúi pénzért sót hordunk, és evvel ügyünket segélttyük. Fogyatkozási határunknak : Pascuumunk szűken vagyon és hacsak mélt. uraságunk engedelmébül Biliéi pusztán marháinkat nem pascuálnánk, magunk határában el nem élhetnénk. — Ezen kivül, partos-oldalas lévén határunk, sovány agyagos hellel-hellel a szántó földünk. 5. Két vetőre vannak ell oszttva szántó földeink; azon 2 vetőben edgy egész ház helyes gazda 48 p. mérőt el vethet. Fél hellyes és gyalog a proportione szintén annyit. Réttyeink 3 nyilasra osztattván, azokon edgy egész házhelyesnek 4 szekér szénája szokott megteremni jó nedves esztendőben. Ugy a proportione fél helyesnek és gyalognak is. Sarjút nem kaszállunk, mivel pascuumunk szük volta miatt azonnal első kaszállás után az marhánk rétünkre szorult. 6. Biliéi pusztán, szomszédságunkban mélt. uraságunknak contractusunk szerint esztendőnként edgy napot kaszállunk s azt más, eő nagysága béressel által kaszáltattni szokott szénával edgyütt bé hordgyuk és edgy nap föl gyűittyük. 120 p. mérő őszi és annyi tavaszi vetés alá való vetést contractusunk szerint tartozván szántani, az ollyas szántást minden szántásnak idein 2 napp végezzük; abban termett gabonát részbűi tizedén föl arattván,
