Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - I. A dombvidék helységei - c) Tápiósáp vidéke
jobbágyot és 3 zsellért (s köztük 1—1 molnárt, takácsot, szabót és csizmadiát) írnak össze (a 3 el ülj áron s 1 cigányon kívül); van 525 igásökrük, 225 hámos lovuk, 362 fejős- és 45 meddő tehenük, 114 gulyabeli marhájuk, 6 ménesbeli lovuk, 474 fejős juhuk, 130 sertésük, 28 köpű méhük; termésük kenyérgabonából 3777, árpából 1257, zabból 1254 mérő, borból 1189 akó; 5 pálinkaégető katlan is van a községben. Átlagosan 1 jobbágygazdaságra 3,1 jármos ökröt, illetőleg 4,5 igásjószágot lehetett számítani, 1 családfőre pedig 7,9 számosállatot és 22,0 p. mérő kenyérgabonát. — Földesurai: a gr. Károlyi család, Laczkovics Imre, Prónay Gáborné és Tarkó Jánosné. 1. Nekünk urbáriumunk nincsen, nem is voltt. 2. Lehet 36 esztendeje, hogy mélt. földes urunkal szövetséges contractusra lépvén, esztendőnként 860 ft-ot fizetni kezdettünk. Midőn mélt. földes urunk maga vagy vérségei vagy tisztyei hozzánk jöttének, néha penig helségünkön keresztül menvén meg állapottanak, konyhára valokal, vontató lovakkal, szekerezésekkel is szolgáltunk; szőllő hegyünkön lévő szőlleiben mélt. földes urunknak minden munkáit véghez vittük. Időnek jártában terhesnek tapasztalunk nevezett summabeli kész pénz fizetésit, és az helségünk kezében volt bor désmát mélt. földes urunknak vissza bocsájtottuk ; de ezen bor désmának vissza bocsájtásával hány ft-okal kevesedett készpénzbeli adózásunk száma, már el félejtettük. Hanem azt tugyuk, hogy mélt. földes urunk csak egy esztendeig vette a bor kilenczedet, mivel újra önként azt kezünk alá vettük, és az előbbeni summa fizetésére köteleztük magunkat. Valánk ezen contractus mellett 1741-tk esztendőig, mellyben mélt. földes urunknak új contractualis és alku mellett készített levelit vettük; azolta a szerint mind adóinknak fizetésiben, mind szolgálatinknak vontató lovakkal, gyalogul [. . .] Laszkovics Imre földes-urunk részin lakos jobbágyok contractus felől nem tudunk semmit, hanem az mennyire emlékezünk, földes urunknak konyhára valókbúi vagy kész pénzül semmit nem attunk, egyedül az mikor és mikép kívánta, akkor és a szerint dolgoztunk és most is dolgozunk. Tarkó Jánosné földes-aszony részin lakos egy jobágynak emlékezetitül fogvást semmi contractussa nem voltt, hanem mikor volt földes ura és mostani földes aszonya mit parancsolt, mindenkor el végzetté és most is szolgálattyát a szerint teszi. Pronay Gáborné földes-aszony részin lakos egy jobbágynak semminemű hajdani contractussa nem volt; az mostani s folásában lévő tiz esztendős contractussa szerint penig esztendőnként megalkudott árendabéli adóját fizeti. 3. Mint felly ebb emliténk, láczatos esztendők tűi fogva szokásban volt és alkunk mellett ki adott contractusunk szerint mélt. földes urunknak kész pénzül fizetünk 1200 ft-ot. Pronay Gáborné földes-aszony részin lakos jobágy, az mint emlitve vagyon, alku szerint esztendőnkint 7 ft-ot fizet. Az többi földes-ur és aszony részén lévő jobbágyok vagy kész pénzül vagy victualékban semmit nem adunk. 4. Nevezetes szőllő hegyünk vagyon, és azon jó boraink, gyümölcseink is bőven termének. — Szőllő kötésre elegendő sásunk vagyon. — Mivel mélt. földes uraságtól már emiitett summában és szolgálatért helségbeli minden jövedelmeket bírunk, azért korcsma, mészárszék, 3 vizi, egy száraz malmok hasznát közönséges szükségre fordittyuk. — Nádunk, csaté ink tűrhetőképen nyölnek. — Tűzre való fáink, úgy szekér gusoknak való veszöink, boronának való töviseink alkalmasint vannak. —• Közönséges réten helségünk közhasznára esztendőnként 6 ökrü 50 szekér szénát kaszálunk. — Csikasza és apró halászó vizünk vagyon. — Igás, hámos, fejős marháink, juhaink határunkban legelődnek. — Királyi Buda, Pest várasokhoz négy óránnyira való járásra lakunk, és alkalmatosságunk azal vagyon el adni való egy és más jószágunkat be vinni. — Az királyi sót Pestre Szolnokból esztendőnkint tavaszai és őszei szoktuk szállítani és ottan vitelünknek bérit vészük.