Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)

A parasztok vallomásai - I. A dombvidék helységei - b) Gödöllői dombság

Csaba (Rákoscsaba) A török hódoltság végén fennáll. Miután a visszafoglaló hadjáratok során pusztává lett, már az 1689-i adóösszeíráskor számba veszik ismét. A Rákóczi-korban újból elhagyott helység egy ideig. Curialis község, ezért 1715-ből csak annyit jegyeznek föl róla az országos összeíró biztosok, hogy 30 jobbágy lakja, 1720-ban pedig semmit. 1728-ban 30 jobbágyot, 11 zsellért és 2 mesterembert sorolnak el itt; van rétjük, szőlőjük, s a 3 mezőre tagolódó szántóföldből, melynek 2 része mindig pihen, 1 háztartásra átlag 12,8 p. mérőnyi esik. 8 évvel a paraszti vallomások elhangzása előtt a 3 elüljáró mellett 5 taksafizetőt (1 mészárost, 1 kovácsot, 2 molnárt, 1 sörfőzőt) írnak össze, továbbá 55 jobbágyot és 4 zsellért, akik közül 1 a lakatos, 1 a takács, 1 a csizmadia mesterségét is űzi, 1 kereskedik; van kezükön összesen 86 igásökör (ebből 2 „uzsorás"), 101 hármos ló, 87 borjas és 12 meddő tehén, 60 fejős juh, 55 sertés, 4 köpű méh, 1175 mérő őszi gabona, 395 mérő árpa, 647 mérő zab, 184 lakó bor. Átlag 1,6 jármos ökör, illetőleg 3,2 igásállat jutott 1 jobbágygazdaságra, 5,6 számosállat és 18,4 p. mérő kenyérgabona 1 családfőre. — Földesúr: br. Laffert Ignác kapitány. 1. Még néhai mélt. Öttl Mária aszszonynak, néhai mélt. báró Ferdinand Lafferth ur eö nagysága megh maradott özvegyének ideiben, in anno 1745. nemes vármegye tisztyeinek jelenlétében urbáriumunk tétettvén, a mellett mind ekkoráig alul irtt mód szerint álandóképpen vagyunk. 2. Már föllül megh mondottuk, hogy ab anno 1745. urbárium mellett vagyunk, melly is mind ekkoráig álandó lévén, annak előtte voltt-é valamelly urbáriumunk vagy sem, bizonyossan nem tudgyuk, hanem az előbbeni szolgálatainkis illy formán mind mostan általunk tétettek. 3. Mostani adóink föllül emiitett urbárium szerint ebbül állók: 1) Közönségessen helységünktül esztendőnként mélt. uraságunknak 180 ft-okat censusképpen füzetünk, mellyet maghunk között repartiálván, különössen edgy egész ház hellyesre 6 ft, fél helyesre 3 ft, a gyalogra pedig 1 ft 50 pénz esik. 2) Ugyanazon urbáriumunk szerint titulo culinarium minden fejős tehénytűl különössen edgy mésszel olvasztott vajat, azon föllül közönségesen az egész helységtül 100 tyúkot, 20 ludat és 400 tojást tartoznánk adni. Mindazáltal mostani mélt. báró Lafferth lgnácz földes-urunk áztat egyedid meg változtattván és in anno 1763. die 20-a mensis Jánuarii ezen urbáriumunkat per totum (kivévén azon czikkelyt) confirmálván, mostan nem közönségessen, hanem különössen házak szerint minden háztól ludat nr. 1, tyúkot vagy csirkét nr. 4 és tojást nr. 20 esztendőnként adunk. És ebbül áll mindennemű kész pénzbeli és naturálékbul való adónk. 4. Köz-javunk : l) Vagyon helységünkben minden pénz nélkül fél esztendeig bor korcsmánk, melynek jövedelmit köz szükségünkre fordéttyuk. 2) Mélt. uraságunktól 20 ft-ok árendája mellett tartyuk egész esztendő által az pálinka korcsmát, mellynek jövedelmét, az arendán föllül valót, köz hasznunkra fordéttyuk. 3) Edgy régi malmát mélt. uraságunknak 30 ft-ok árendája mellett esztendőnként birjuk, és annak jövedelmét köz-szükségünkre fordéttyuk. 4) Az mészárszéket 11 ft-okért mélt. uraságunktul exarendálván, annak is hasznát az helységnek köz szükségére fordéttyuk. 5) Vagyon edgy köz rétecskénk, mellyen esztendőnként, midőn jó nedves idő vagyon, 10—12 szekér széna szokott meg teremni, és azt helységünk számára kaszáilyuk. Ezen kivül pediglen helységünk szükségire mélt. uraságunktul edgy más darab rétetskét is 10 ft-ok mellett exarendálván, azon termett szénát is (melly esztendőnként jó nedvess időben 9 szekér szénából álló) szoktunk kaszálni. 6) Helységünk határában vagyon 2 szőlő-hegyünk, és azon maid minden lakossnak szőlőcskéje lévén, annak termésibűl segélttyük magunkat. 7) Mélt. uraságunknak jóvoltábul minden füzetes nélkül vagyon edgy darab erdőcskénk, melly magunk között különössen föl osztva lévén, abbul szükségünkhöz képest fütellékkel magunkat valamentire segélttyük; és azon kivüll edgy köz cseple-harasztotskánk is vagyon, de azt egyedül helységünk szükségire, magunk tilalmazásával vágjuk. 8) Köz-