Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - I. A dombvidék helységei - b) Gödöllői dombság
3. Az adónkat már födyebb meg mondottuk, hogy mibűl álló s mennyi, és mioltátűl fogva szaporodott meg s miért. Hanem az adónkon kivül az uraságh szőllője munkájától ez ellőtt 30 ft-okat fizettünk. De mivel már három esztendeje, hogy az uraságh Apczon szőllőt szerzett és a munka azzal szaporodott volna, azért a szőllő munkának taxája is már három esztendőtül fogva 18 ftokkal meg szaporodót ; és igy most az egész szőllő munkáért helységünk 48 ft-okat fizet, mivel az hatvani s mind pedig apczi majorságbéli szőllő kész pénzen miveltettik. Nem külömben az culinárét is kész pénzül füzettyük: annak helyében 36 ft-okat adunk. Ezeken kivül semmi ollyast nem fizettünk. 4. Kösz [!] javainknak mondhattyuk, hogy fél esztendeig való bor korcsmát bir a helységh; annak jövedelmét köz szügségünkre fordithattyuk. — Az dányi magányos határ csekély lévén, mélt. uraságh kegyeimébűi ugyan Dány mellet lévő Sz. Király névü pusztát, rész szerint erdőbűi és pascuatióbúl állót, 170 ft-okban exarendállyuk. Ottan enget t et ik marháinknak szabad pascuatioja; ismét szükségünkre ami telhettlk, tüzellő fa ugy mint haszontalan száraz fa, tövisnek vágássá, tőke, amellett Tápió körül lévő rakottyás veszőnek vágása és hordása engettetik. Ez puszta hasznunkra vagyon azzal is, hogy valamit tavaszbúi is el vethettünk; azon fölül minden embernek kaszáló rétye is vagyon azon pusztában; az gabona termésbűi heted egyedül desumáltattik. — Szőllő hegye lévén minden gazdának, sőtt zseléreknek is vagyon, mellynek termésével minden esztendőben segittetik. — Hozzájárul kösz [!] javainkhoz az is, hogy tavali esztendőben, minthogy meg szaporodtak lakossaink, templomunk kicsiny lévén és annak tornya sem vala, azon templomunk az uraságh költségével meg nagyobbitatot és tornyával meg ékesitetett. — Ezek a helységnek kösz [ !] beneficiumi. Fogyatkozási pedig, hogy a szántó földeinknek némely része homokos, kivált ahol nem szoktuk trágyázni. Az ürgéknek sokasága is némely esztendőkben feles károkat tészen gabonánkban, kivált tavasziakban. 5. Minden ház helyes gazdának kétt vet tőre való földgyei vadnak: egyik vet tőre mindeniknek 7 1/2 hold földgye, kiben őszit és tavaszit el vethet 25 p. mérőt, másik vetőben pedig, amely Pest felé vagyon, egész helyes gazda őszit és tavaszit csak 20 kilát vethet. Ugy a proportione az fél helyes és fertályosnak is érdeme szerint osztatik. Vagyon különössen ezeken kivül minden jobbágy embernek alkalmatos kukuriczás kertye, kender és len földgye. Némely gazdának oly kukuriczás kertye vagyon, hogy 20, kevesebb s több kila kukuriczája is meg terem, amint a mólt iden [!] is minden embernek kukuriczája bőven termet, kivált a búzaföldekben ; mellyet nagyobb részint Pestre hordván, pénzt abbul szerszettünk. Rétünköt mi illeti, határunkban igen csekélly, mert ha hatvani árendás földünk vagyis rétünk, mellyet urunknak kegyelmességébűl bírunk, nem volna, határunkban termő szénával meg nem érnénk, mivel egy egész hellyes gazda kétt kissebb szekér szénánál többet nem takarhat, száraz üdőben pedig annyit sem. Valami kevesset említet Sz. Királyi pusztán is némelyek kaszálnak, de igen csekély az is: némelyeknek egy petrenczére való, több és kevessebb is találtattik. Sarjút (kertyeink szárazak lévén) nem kaszálhatunk. 6. Mi illeti robotunkat és más munkáinkat, ebben oly rend tar tattik, hogy Hatvanban az uraságh téiblája 3 vetőre lévén ki szabva, mellyet tartozunk meg szántani és bevetni, föl aratni és minden némü gabonát be hordani, mellynek ugarlássa és forgatása más fél nap, harmadig [!] szántás be vetéssel kétt nap egiszlen maid ugy szólván nem tart, ha az üdő alkalmatos. Az aratás szokot csak egy nap tartani, mivel akkoron nem csak magunk tehetségével, hanem fogadót részes aratóinkkal szoktuk az uraságh búzáját aratni, és annak bé hordását, ha az idő jó, egy nap el végezük. Az tavaznak föl takarítását föl gyüitésével és be hordásával harmad fél nap szoktuk el végezni. Mi illeti pedig a kaszállást, kétt nap el végezük; annak föl gyüitésse és be hordása 3 napra számlál tathattik. Dicsekedhetünk azzal,
