Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - I. A dombvidék helységei - b) Gödöllői dombság
1. Mär 24 esztendeje, miuîta a méh. herczegség ezen helységünket bir ja, de sem az előtt, sem azulta valóságos urbáriumunk nem voltt. 2. Miultától emlékezünk, mindenkoron mostani szokás szerént füzettünk földes urainknak. 3. A census vagyis adónk, mellyet mind az előbbeni, mind a mostani földes urainknak füzettünk, tészen in summa fl 140 d 31 Íj2. A culináré: vaj itze nr. 36, tojás 900. Ezek ha in natura nem ködének, pénzel szoktuk megh váltani: a vajat folly ó árron, 10 tojást pedig 1 gar ásson. — Annyit füzettünk volt előbbeni földes urainknak, és abban a füzetesben a mélt. herczegségtül mostan is hagy attatunk. 4. Köz-javunkat illetvén: Birunk az mélt. uraság engedelmével edgy vizi malmot, mellytül árendául füzetünk 4 ft-okat. — Erdeje lévén itt a mélt. uraságnak, tűzre való szabad lignationk vagyon, fát pénzen nem veszünk; sőt épületre való fát is (akinek szüksége vagyon) ingyen enged az mélt. uraság. — Fél esztendeig való korcsmát is bir az helységünk, mellyet köz-szükségünkre tartunk. Azonkívül bizonyoss limitáltt árron a sört és pálinkát a mélt. uraságtul meg vévén, a melly hasznocska esztendőnként rajt fordult, az is minékünk hagyattatik. — Ezen helységünknek itten nem sok réttye lévén, a mélt. uraság gratiájábúl ezen tek. dominiumhoz tartozandó Kürthi pusztának némelly részeit arendaképpen birjuk, az hol marháinkat telelhettyük és szénát szükségünkre kaszállunk, — Szőlő-hegye lévén Sz. Lászlónak, a midőnn Isten termésével meg áldgya, azzal is segélttyük magunkat. — Gubának mikor ideje vagyon, a reánk repartiáltt quantumot a mélt. uraságnak bé adván, szabad nékünk is szedni és azt ell adni. — Szük lévén pascuumunk, mélt. uraság gratiájábúl szomszédban lévő Liget pusztának pascuumát in florenis 21 arendállyuk. — Ezek a köz beneficiumi helységünknek. Fogyatkozási pedig határunknak : nagyobb része 85 pascuumnak szorossága és réteknek csekélysége. Eő fölsége sóját [!] is, a midőnn mélt. uraságnak szorgos munkája nincsen, Szegedre s ollykor Szolnokban járunk, s azzal is valamentire magunkat segélttyük. 5. Holdok számárúi nem szólhatunk, hanem edgy egész házhelyes gazda őszit és tavaszit el vethett nálunk 16 és 1/2 kilát, pozsonyit. Széna edgy egész ház-helyes gazdának ordinarie csak edgy szekérrel terem; azért is rajtunk meg könyörülvén a mélt. uraság, edgy darabját a Kürthi pusztának, mellyet más idegenyek bírtak, árendául minékünk ide cedálta, és bennünket ezzel segélt. Sarjút éppen nem kaszálhatunk, mind azért, hogy nem szokás ezen a tájon, mind pedig, hogy csekély magában az pascuumunk. 6. Mi illeti robottáinkat, a mélt. uraság tábláját 2 napp alatt meg szántyuk és bé vettyük, 2 nap le arattyuk, 2 nap bé hordgyuk. 2 nap kaszállunk a turai 86 réteken, és ott helyben másfél nap bé hordgyuk, s nem külömben 2 nap föl gyűittyük. Azonkívül az mélt. uraság Kürthy pusztájára hol 8, hol 10 ember mén tőlünk kaszálni 2—3 nappra s ollykor némelly esztendőben többre is; ugyan ott föl gyűittyük azon szénát, és helyben désmálás után 81 bé hordgyuk. Másfél órányira való földre, ugy mint Szecsőn 88 vagyon az mélt. uraságnak szölleje, amellyeknek mindennemű munkájára 30 embereket szoktunk küldeni s ollykor kevessebb számmal is. Méglen ide-haza a magunk kaszállását és aratását ell végzük, a mélt. uraság bennünket, amennyire lehett, úr dolgátúl szokott meg menteni. Ezen időkön kivül Hlyen rend observáltatik, hogy szükségéhez képpest az uraság munkáinak hol eggy, hol más dominiumbéli helységbűi hét soross szekerek szoktak rendeltettni, kik midőn valami építtetik, szükséges materiákat, sörházba való szaladot, tégla-házhoz való ját 5 Értsd: nagyobbrészt. G Tura, ld. alább 224. 1. 7 Ti. miután a gabona dézsmálása végbement. 8 Tápiószecső, ld. alább 201. 1.
