Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - I. A dombvidék helységei - b) Gödöllői dombság
kukoricza földe is, mellyekben egy egész helyes gazda el vethet 3/4p. mérő gabonát. — Szérős kérteink is vannak, de mivel olly egyenetlenek, hogy némely gyalognak nagyob szérős kertye vagyon, mint az egész helyesnek, a leg nagyobbikot bé lehetne vetni fél posoni mérő gabonával. Réttyelnket minden esztendőben 8 öllbül álló kötélyel osztani szoktuk ; az egész ház helyes gazdára ki mérettetik 3 kötélylel, vagyis 24 öllel, akiből hol 3, hol 4, leg jobb esztendőben pedig 5 szekér szénája vagyon. Sarjút soha sem szoktunk kaszáim, mivel kaszálás után marha járásnak engettetik. Gyalog embereknek, a kiknek háza vagyon, az ollyatin szántó, kender és kukoricza földeknek és réteknek negyed része vagyon. 6. Szomszédságunkban lévő csömöri határban az uraság táblái 3 vetőre lévén ki szabva, azt tartozunk szántani, bevetni és föl aratni. Mellynek ugarlását és keverését 2 1/2 nap, harmadik szántását pedig vetésével edgyütt 3 1/2 nap alatt szoktuk el végezni. És midőn egész erővel menünk, az őszit egy nap alatt le arattyuk és tavaszit hasonló képpen 1 nap alatt le kaszályuk, és mind két rendbélit 2 nap alatt bé hordgyuk. Kaszáláskor 3 nap tartozunk kaszálni; s innénd 4 órányira lévő kakucsi pusztákon lévő rétyeit az uraságnak szoktuk kaszálni, föl gyüiteni és hellyben öszve hordani. Ezen felül valamit parancsol az mélt. uraság, mindenkor véghez viszünk. A többi között olly rend tartása vagyon az uraságnak, hogy szükségéhez képpest az uraság munkáinak minden dominiumbéli hellységbül, a szerént magunk túl is, 1, néha 2 héti soros szekér s azon kévül gyalog munkára az helységnek ereihez képest a proportione 2 vagy 3 gyalog ember is rendeltetik, a kik csak 3 nap szolgálnak, és minden negyedik nap mások által föl váltatnak. És a még ezen munkák tartanak, ezek szoktak az épületekhez szükséges materiálékat, vagy az várban, sörházban, tégla és mész kemenczében való öli fát hordani, egyéb szükségekre is applicáltatni, a gyalogok pedig kivált az kertek müvelésére és fa vágásra rendeltetni. Ezen héti soros szolgálatok csak a fő mezei munkák előtt s után szoktak lenni, s azok sem mindenkor, ha nem csak azon üdőkben, midőn szükségesek, ügy hogy ezen héti sorok egész esztendőben háromszor s leg föllyeb négyszer jutnak egy gazdára. Ezeken kévül Szolnokba és Dunakeszire olykor, a midőn a mélt. uraságnak szüksége vagyon, sindölyért, fenyő fáért járunk. Egész hellységestül néha 210, néha 250 öli fát vágunk kerepesi erdőben. 7. Valamint más helyeken, akik nem curialisok, ezen nemes vármegyében, ugy ezen helly ségünkben is tizedet és kilenczedet szoktunk adni. Az adó fizetésünket már fönt jelentettük. Ajándékot semminemű titulus alatt soha sem adtunk, nem is praetendáltatik tőlünk. Dlaetalls taxát vagy menyegzői s egyébb, másutt szokott ajándékot sem attunk ekoráig. Sőt dicsekednünk kölletik mélt. uraságunkkal, hogy akármelly szükségünkben és kivált terméketlenség idejében gabonával, mindenkor -csak úji fejében és nem pénzért, minden interes vagy annak fejében teendő szolgálat nélkül segéltetünk. Sőt szükség üdéjében, ugy mint tavali esztendőben, tapasztaltuk, hogy egész kaszálás alatt, akiknek közülünk kenyere meg fogyatkozott, robottánk alkalmatosságával maga kenyerén tartott bennünket ; azon felül héti soros robottban lévőknek is hetenként hol 2 kenyeret, hol 3 garast parancsolt az mélt. uraságunk. 8. Istennek hála, puszta házhelly nincsen helly ségünkben ; urunk birodalma inkább meg szaporított bennünket, mert ha úji jobbágy szállitatik, annak a fa ingyen adatik, és azon kivül 6 ft-al és 6 kila búzával ajándékul segéltetik az uraság által. 9. Örökös jobbágyoknak val lyuk magunkat. Sepeki Pál Csik-Tarcsai hely signek fő birája -jCoram me Daniele Turdell, loci eiusdem jurato notario m. p. [ Pecsét ]
