Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)

A parasztok vallomásai - I. A dombvidék helységei - b) Gödöllői dombság

Ezen kivül föllül emiitett árendált pusztákon vágynak szántó földgyeink 8 darabban, melylyekben edgy egész ház helyes 33 p. mérőt el vethet, ugy hasonlóképpen az fél helyes és harmados is annyit bírván, a proportione szintén annyit vet. Vágynak kukoriczás földecskéiijnk is két darabban, mellyekben, ha gabona vettettnék, edgy kilát egy egész házhelyes bé vetthetne. — Nem külömben kender földecskénk is vagyon, mellyben edgy egész ház-helyes gazda másfél p. kila kender-magot szokott vettni; ügy a szerint fél helyesnek és zsellérnek is olly nagyságú kender földgye vagon [!]. Rétünk magunk határában 2 nyilasból álló; azon edgy egész ház-helyes gazdának 1 szekér szénája meg szokott teremni, nem külömben fél helyesnek és harmadosnak is a proportione annyi megterem. Megyer és Sikátor pusztáin is 5 nyilasbúi álló réttyeink vágynak, mellyeken jó nedves esztendőben edgy egész ház-helyesnek 5 szekér szénája meg szokott teremni, ugy a proportione fél helyesnek és harmadosnak is szintén annyi meg terem. Sarjút egyedül magunk határában kaszálván, edgy egész ház-helyesnek 1 közönséges szekérrel meg szokott teremnyi, úgy a proportione fél helyesnek és harmadosnak is. 6. Contractus mellett lévén, robottákat nem teszünk, kivévén: Megyeri pusztán mélt. uraságnak részén edgy darab réttye vagyon, áztat esztendőnként, minnyájan ki menvén contractusunk szerint, 2 nap le kaszáilyuk s annyi nap föl gyüittyük s annak ideiben edgy nap bé hordgyuk. Ezen kivül helységünk határában lévő mélt. uraság szölleit contractus mellett esztendőnként mivelvén, abban egész esztendő által való munkánk néha 8, néha pediglen 7 napot t ész en. Annak előtte mélt. uraságunk Pesten lakván, konyhára szükséges fát, edgy ölet egész házhelyes gazda, nemes Neográd vármegyében lévőPencz nevezetű helységnek erdeibűi hordván, mint hogy arra mostan mélt. uraságunknak szüksége nincsen, a helyett tél által edgy egész ház-hellyess 10 szekér trágyát mélt. uraságnak réttyeire szoktunk hordanyi, mellynek hordása 2 napig tartt. Nem külömben contractusunk szerint mélt. uraságunk kilenczed désmáját, a midőn el nyomattatik, Pestre szoktuk bé hordani, mellynek hordásában 2 napot töltünk. 7. Magunk határában termett őszi, tavaszi gabonábúl, báránybúi, kukoriczábúl, borbúi kilenczedet adunk, és e szerént más helységek is, a mennyire tudtunkra vagyon, mellyek nem curialisok, kilenczedet szoktak adni. Adóinkat már föllül meg mondottuk. Ajándékot contractusunk szerint mélt. uraságunknak sátoros ünnepekre edgy borjút tartoznánk adni, mindazonáltal mélt. uraságunk Bécsben vévén lakását, attól fogvást sem borjut, sem annyit érőt nem adunk, sem egyébb pénzbeli vagy naturálékból valót nem teszünk. 8. Semminemű puszta ház helyeink nincsenek, sőt inkáb ekkoráig szaporodása voltt helységünknek, és ha földünk volna, naponként szaporodnánk. 9. Minnyájan örököss jobbágyok vagyunk. Takács Mártony, Fóthi helységnek fő bírája + Coram me Paulo Váradi, iurato notario Fothiensi, m. p. [Pecsét ] Csömör A török uralom utolsó szakaszában már pusztán állt. Az 1715-i országos összeírás idején még csak újonnan jött telepesek lakják, szám szerint 12 jobbágy és 1 zsellér, kik még nyomásokra osztás nélkül élik a határt. 1720-ban már 1 libertinust és 43 jobbágyot számláltak itt; az utóbbiak közül 32-nek volt (átlagban 7,5 p. mérő) szántóföldje, ugyanannyinak rétje, szőlőt pedig épp csak kezdtek ültetni; legelőjük kielégítő volt, de ezt is, a kaszálót is kiegészítették (Rákos)Szentmihály puszta bérletével; a 2 nyomásban művelt szántóföldön közepes esztendőben nem termett több az elvetett mag két és félszeresénél. 1728-ban