Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - I. A dombvidék helységei - b) Gödöllői dombság
6. Contractus mellett lévén, nem robottálunk, ki vévén, hogy contractusunk szerint (melly magunk meg eggyezésével esett) szoktunk esztendőnként határunkban lévő mélt. uraságunk erdeiben 105 öli fát vágni, és az itten mélt. uraság által kivül az erdőben más külsőknek szokott ell adattattni. Nem külömben ugyan azon contractusunk szerénd szomszédságunkban lévő mélt. uraságunknak Sz. Jakabi pusztáján edgy darab rétet két napon kaszálván, áztat mélt. uraságit számára szoktuk föl-gyüjteni és az itten lévő majorban bé hordani. Ezen kivüll ugyan azon contractusunk mellett nem annyira kötelességbűi, mint eönnön magunk jóvoltábul Nagyszáli pusztáról mostani váczi uj templomnak tsinálására esztendő által közönségessen 8 öli követ, mellyet az mélt. uraság más külsőkkel vágattatt, szoktunk hordani. És mindezeken föllül szüreti alkalmatosságunk idein és komló-szedéskor is minnyájan, amint az egész helyessek, ugy az fél helyessek is, edgy-edgy szedőt adunk, és ezeket contractusunk szerint tesszük. Más egyébb robottákat contractuson kivüll nem szoktunk tenni. 7. Valamint most, úgy szintén az előtt is gabonábúl, borbúi, bárányból, káposztából szoktunk kilenczedet adni. Kenderbűi kilenczedet, sem más désmát nem adunk, hanem a hellyett minden ház helyes gazda edgy zsákot, úgy fél helyes is és a proportione 4 gyalog edgy zsákot szokott adni. Ajándékot semminéműt mélt. uraságunknak nem adunk. Az adóinkat pedig már föllül megh mondottuk. 8. Puszta házhelyek helységünkben nincsenek. 9. Mind ekkoráig szabadosoknak tartottuk magunkat, mivel a kinek kedve nem voltt az meg maradásra, szabadon házunkat ell adtuk, s mást helyében szerezvén, mélt. uraság engedelmével minden akadály nélkül, a hova tetszett, oda mentünk. Mogyoródi helységnek fő bírája Hok Adam [ + ] Coram me Josepho Gálik, loci eiusdem iurato notario m. p. [Pecsét ] Fót Lakott hely a töröktől visszahódító háború előtt. Ez utóbbinak során pusztává lesz, de 1689-ben már ismét adót vetnek ki rá. A Rákóczi-szabadságharc alatt egy időre újból elnéptelenedik. 1715-ben 20 jobbágy és 2 zsellér lakja az országos összeírás szerint. 1720-ban már 41 jobbágy, akik közül 34-nek van (átlagban 8,4 p. mérő) szántóföldje, ugyanannyinak rétje, az új ültetéssel bővülő szőlőhegyen 30-nak szőleje; a szűk legelő kiegészítésére Alag pusztát bérlik. Földje, mely 2 nyomásra oszlik, s részben futóhomok, közepes évben az elvetett mag kétszeresét termi csupán. 1728-ban 34 jobbágyot és 19 zsellért írnak itt össze; szántóföldjét már 3 nyomásban művelik, s 1 gazdaságra 5,3 p. mérőnyi jut belőle. Az 1760-i adatok is fölfelé ívelő fejlődésről tanúskodnak: lakja a 3 elöljárón kívül 5 taksafizető (1 mészáros, 1 kovács, 1 molnár, 2 kocsmáros), 72 jobbágy és 2 zsellér; állatállományuk 241 igásökör, 127 hámos ló, 120 fejős-és 48 meddő tehén, 133 gulyabeli marha, 351 fejős juh, 46 sertés, 6 köpü méh; termésük p. mérőben, illetőleg akóban: őszi gabona 2185, árpa 278, zab 933, bor 486. 1 jobbágygazdaságra eszerint átlag 3,3 igásökör, illetőleg 5,0 vonójószág, 1 családfőre pedig 9,1 számosállat és 27,7 mérő kenyérgabona jutott. — Földesúr: gr. Fekete György. 1. Urbáriumunk nincsen, és nem is emléttyük, hogy valaha urbáriumunk lett volna. 2. Mostani adóinkat ab anno 1750. (a midőnn tudniaillik mostani mélt. uraságunk alá jutottunk) contractus mellett füzetyük, melly contractus is akkoriban nemes vármegye magistratualis tisztyeinek, ugy mint néhai Horányi Gábor Ordinarius vicze ispány úr és Beniczky Istvány úr, akkoriban Ordinarius nótárius jelen létiben esett. — Az előt pediglen
