Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - I. A dombvidék helységei - b) Gödöllői dombság
Mi illeti pediglen nemes káptalan részin valókat, azok robottáiván, ekképpen teszik a munkát. Vagyon nemes káptalannak határunkban edgy darab szőleje, ugy nem külömben Vörös-Egyháza helységnek is határában is edgy darabbúi álló szőleje, mellyekben edgy egész ház helyes gazda, ugy hasonlóképpen edgy fél helyess és zsellér is minden kapállásnak idein mind a két darab szőlőben 2 napot dolgozz, metzésnek idejekor szintén annyi napot, úgy hasonlóképpen kötözéskor és karó-veréshez ; szüretnek alkalmatosságával pediglen 4 napot töltt. Ürbői pusztán, a kik nemes káptalan részirűl valók vagyunk, kaszállásnak idein mélt. Alapy úr eő nagysága mint helységünknek arendatora számára Beleznay uraknak réttyeit harmadabúi kaszálván és ottan kaszállt szénát Pestre szekereinken hordván, ezen kaszállásban és szénának hordásában másfél hetet s némelly esztendőben (midőn az idő jól nem szolgál) két hetet is szoktunk ott tölteni, melly munkánkat két izben, edgy-edgy hétnek ell töltésével szoktuk végezni. Oszi vetés alá határunkban egy darab földecskéje lévén uraságunknak, annak szántására három eke fele-helységünkbűl ki menvén, áztat minden szántásnak idejekor meg szánttyuk edgy napp alatt. Nem külömben más, tavasz alá való földgyei is ugyan itten határunkban lévén, annak szántására egy némellyek közülünk fölöstököm tájban, edgy némellyek pedig dél tájban kimenvén, áztat minden szántásnak idein uzonnáig, ollykor pediglen boronállásával és vetésével edgyütt nap nyugottig szoktuk meg szántani. Abban termett vetést edgy napp föl takaréttván, helységünkben lévő uraságunk kerttyében bé hordgyuk. —• Ezeken kivüll holmi approlékos munkákat az itten való tek. uraságnak majorsága körül szoktunk tenni. —- Nem különben Pestre való szekér ezé seket is, feöképpen midőnn föllyebb titulált Alapy urunk ottan vagyon, culinárékkal szoktunk tenni, de azoknak bizonyos napi számát nem tudgyuk, minthogy ekkoráig az robottanknak szabott napja nem voltt. Ollykor Fejér vármegyében Alapp és Lóg nevű pusztákra esztendőben eggyszer-kéttszer szoktunk négy lóval utat tenni, és ottan 4—5 napot ell mulatunk utazással edgyütt, és ollyankor lovainknak széna, abrak, a mennyi szükséges, adattatlk. 1. Emlékezetünkre mindenkor határunkban termett őszi és tavasi [!] gabonából, káposztából szoktunk kilenczedet adni. Úgy más helységek is ezen nemes vármegyében, a kik nem curialisak, föllül nevezett termésseikbűl kilenczedet adnak. Az adóinkat már föllül meg jelentettük. Ajándékokat sem egynek, sem másnak nem adunk. 8. Tek. káptalan részin edgy puszta zsellér ház hellyünk vagyon, mellynek lakoss gazdája, felesége eszében meg tévelyedvén, azon okbul pusztán hagyta lakássát és mostanában Gomba nevü helységben* 4 tartózkodik. Más egyébb ollyaspuszta helyeink nincsenek. 9. Minnyájan örökös jobbágyok vagyunk. Oroszi István Szadai helységnek főbírája + Coram me Josepho Tamáskay m. p. praefatae possessionis jurato notario. [ Pecsét] Mogyoród A török uralom utolsó idejében még lakott helység. A felszabadító hadjáratokban elpusztul, 1691-re népesedik újból. Az 1715-i országos összeírásba 17 jobbágy- és 3 zsellér-lakóját vették föl. 1720-ban már csak 15 jobbágyot, kik közül 13 bír szántóföldet (átlag 8,3 p. mérőnyit, amit második nyomásként Szentjakab pusztán kiegészítenek) s részben a régi szőlőhegy felújítása, részben új telepítés révén 11 szőlőt; rétjük nincs a határban, Szentjakab pusztát bérelve pótolják, legelőjüket is ott növelik; az elvetett gabona közepes évben háromszorosan térül vissza. 1728-ban már 3 nyomásra 74 Ld. alább 207. 1.
