Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - I. A dombvidék helységei - a) Cserhát-vidék
tek. uraságunknak cséplés haraszttya lévén, abbul ingyen szükségünkre tűzre valót szabad vágnunk. 7) Fejős és vonyó marhánknak szükségünkhöz legeltető mezőnk elégséges vagyon, az heverő marhánknak pedig igen szük. 8) Szőlő-hegyünk lévén határunkban, azon minden egész helyes gazdának, ugy fél helyes- és zsellérnek is több-kevessebb darabbúi álló szőlleje vagyon, mellynek hasznával, ha Isten áldását adggya, magunkat segélttyük. 9) Esztendő által eggyszer s ollykor kétszer is Szegedre s gyakortább mindazonáltal Szolnokban járván, onnand eő fölsége sóját Pestre kész pénzért hordgyuk, és avval is magunkat valamentire segélttyük. Ugy hasonlóképpen egy némelly szekeres gazdák közüllünk Szolnokbúi egynémelly váczi boltos kereskedőket saját pénzeken vett sóval esztendőnként conventio mellett tartyák. 10) Köz hasznunknak ösmérjük azt is, hogy Váczhoz közel lakván, ottan lévő mesterembereket pénzbéli füzetésért edgynémellyek közüllünk, a kik mar hasak, vásárokra hordgyuk. A micskénk vagyon, a váczi piarczon maga follyó árrán pénzzé fordéttyuk. És amidőnn itthon való munkáink engedik, ottan lévő szőlő-hegyeknek mivélesére járván, azzal is magunkat segélttyük. Fogyatkozása határunknak az, hogy hegyes-völgyes, és edgy darabját szántó-fölgyeinknek, kivált esős időben, az viz ell szokta hordanyi, és azáltal vetéseinkben károkat szenvedünk. — Ehhez járul az is, hogy határunk szük, és azon heverő marhát nem tarthatunk. Seőt szántófölgyeinket is ha csak irtással nem szaporítottuk volna, fundualis helyek után teilyeséggel el nem élhettünk volna. 5. Maid fele határunknak tek. uraságunknak engedelmébül, erdeink nagy káréival, irtovúnyokbúl alván, azokban, földgyeink egyenettlenek lévén, ki többet, ki kevessebbet szokott vettni; melly irtovány földekben lévő vetéseknek is bizonyos számát nem tudgyuk, mivel az esztendőnként általunk szaporéttatik, és jóllehet ez illyetin földgyeink az házhely után való földeknél eggy némellyek kissebbek, mindazonáltal hasznosabbak az földnek kövérebb volta miatt. Ház hely után való földeink több darabokbul alván és két vetőre lévén, azokban egy egész helyes gazda őszit tavaszival edgyütt el vethet 15 p. mérőt ; hasonlóképpen fél hely essek is, minthogy az földeink osztattlanak, azok is maid csak nem hasonlóképpen annyit vetnek; gyalogok, edgy némellyeknek két darab földecskéjük, némellyeknek pedig csak edgy darab lévén, azokban ki 2 kilát, ki pediglen leg föllyebb 3—4, őszit tavaszival edgyütt, el vetheti. Vannak kukoriczás földgyeink is, kiket esztendőnként szaporétván, rész-szerint kukoriczával, rész szerint pedig őszi és tavaszival vettyük. Réttyeink három nyilassban esztendőnként közöttünk osztattván, azokban középp termő esztendőben edgy egész ház helyes* bárom szekér szénát, fél helyes kettőt, zsellér pediglen edgyet szokott megkaszálni. Sarjút réttyeinknek rész szerént szük volta miatt, rész szerént pediglen száraz situatiojok végett nem szoktunk kaszálni. 6. Tek. Gosztonyi famíliának helységünknek határában majorság földgyei lévén, azokat annyi marhával, a mennyivel magunknak dolgozni szoktunk, esztendőnként az eőszi vetés alá háromszor szánt tyúk, az tavaszi alá kéttszer ; azokban termett gabonát részit 31 5 vagy 6 napp által föl arattyuk, az többit pediglen részbül fogadott szakvánnyosok által titulált família arattattya és föl takaréttattya, annak hordását pediglen magunk teszszük. Nem külömben a midőn az gabona el adatik, annak hordását Váczra teszszük. Szölleit [!] titulált famíliának (egyedül szedést és kötést tévén) a többi munkákat pénzért teszszük. Kaszállást két-három napp által teszünk, és azt föl gyüittyük és bé hordgyuk. Ezeknek pediglen, ugy a szántásnak is bizonyoss napp számjait nem tudgyuk, minthogy ekkoráig az robottanknak szabott napjai nem voltak, és az munkára is ordinarie késübb szoktunk menni. — Ollykor szükségihez képest titulált urainknak hol nagyobb, hol kissebb distantiára szekér ezéseket 38 , nem külömben az konyhára és fűtésre való fát is határunkban lévő harasztbul hordunk, de 37 A gabona egy részét. 38 Ti. teszünk.
