Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)

A parasztok vallomásai - I. A dombvidék helységei - a) Cserhát-vidék

I. ADOMBVIDÉK HELYSÉGEI A) CSERHÁT-VIDÉK Kiss-Vácz (Vác) Vác északnyugati része, akkor még önálló község. Gr. Kollonics püspök 1714-ben ide telepítette ki a város protestáns lakosságát. (KARCSÚ ANTAL ARZÉN: Vácz város története, I. Vácz 1880. 72. 1.) Az 1715-i országos összeírás 40 jobbágyot és 3 zsellért talált itt; ekkor még kénytelenek voltak minden esztendőben bevetni szántóföldjüket s tavaszi gabonát nem is termeszthettek, oly szűk volt határuk. Az 1720-i országos összeírás már 55 jobbágyról ad számot; közülük 37 bír szántófölddel (egyenként átlag akkorával, melybe 8,5 pozsonyi mérő gabonát szoktak vetni) s az új ültetéssel bővülő szőlőhegyen 51-en szőlővel; kaszálójuk nincsen, úgyhogy szénát pénzen kell venniük; legelőjük sem elegendő. Miután azonban a földesúr Nagyszál (Naszály) pusztán további földet engedett nekik, már kétnyomású rendszerre térhettek át, s ilyenformán az elvetett mag közepes évben 2—3-szoros termést ad. Az 1728-i országos összeírás már 64 jobbágyot és 4 mester­embert nevez meg, 1—1 családfő átlagában mindössze 4,4 mérő vetőmag alá való szántó­földdel. Az 1760-i adóösszeírás további fejlődést tükröz: a 3 bírót csupán megnevezve, 7 taksafizetőt (1 kovácsot, 5 molnárt, 1 mészárost), 80 jobbágyot, 14 zsellért és 2 „rideget" számlál elő; adó alá eső állatállományuk, illetőleg termésük: 41 igásökör, 80 hámos ló, 56 fejős- és 2 meddő tehén, 32 gulyában őrzött marha, 268 fejős juh, 23 sertés, 2 köpű méh, 1180 p. mérő kenyérgabona, 10 mérő árpa, 717 mérő zab, 1677 akó bor ; volt továbbá 3 pálinkafőző üst is a faluban. Nyolc évvel a paraszti vallomások megtétele előtt eszerint itt 1 jobbágyháztartásra mindössze 0,5 jármos ökröt, illetőleg 1,5 igásállatot, 1 családfőre pedig 2,4 számosállatot és 11,5 mérő kenyérgabonát lehetett átlagosan számítani. A fő gaz­dasági ágat ti. a szőlőtermelés alkotta. — Földesura a váci püspök. 1. Urbáriumunk nincsen, és nem is emléttyük' 1 , hogy valamikor helységünknek urbáriuma lett volna. 2. Mostani adóinkat, mellyeket mélt. uraságunknak füzetünk, nem contractus szerént, hanem bé vett szokásbul füzettyük. Az illyetin szokásbul pediglen ez előtt mintegy 30 esz­tendővel nagyobb készpénzbeli adót adtunk mélt. uraságunknak azon okbul, hogy nem robot­táztunk, most azonban robottázván, kész pénzbeli adónk is le szálétattván, az ebbül álló, ugy mint: 3. Censusképpen füzetünk kész pénzül 146 ft-okat. Culinárék helyett, minthogy azokat in natura nem adgyuk, esztendőnként 31 ft-ot és 50 d-t mélt. uraságunknak füzetünk ; és ebbül álló mindennemű földes uraságunknak adója. 4. Köz hasznunk: 1. Mészárszékünknek minden pénz nélkül, mélt. uraságnak önnön magha jó-voltábul fél esztendeig való engedett jövedelme, mellytül az mészárossunk 33 ft-ot 3 Azaz: nem is emlékezünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom