Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

II. A vetőgép megjelenése a feudális Magyarországon

5 láb volt. Kisparaszti birtokra eketalyigára erősíthető, 3 soros vetőgépet készített. Ebből kétféle volt, egyikkel gabonaféléket vetettek, a másikkal nagyobb magvakat, kukoricát, babot. Olyan regulatora volt, amivel a magrést az elvetendő mag nagyságátél és mennyiségétől függően „hajszáltól a 2V2 hüvelykig" lehetett szabályozni.

49 Az ekére szerelhető magpergetőket bármely ügyes kezű paraszt, minden segítség nélkül, össze tudta barkácsolni.

50 Bécsben és Bécsújhelyen is árusították mindezeket, a 15 soros „nagy Vetőmív" 125 ezüst forintba került, az ekére szerelhető 3 soros 35, a „tengerirakó" 26 forintba.

51 A Bécsi Hazai Levelek 1817. évi 8. és 9. száma közli az Ugazy-féle 15 soros vetőgéppel 4 ujjnyi sortávolságra végzett, első üzemi méretű kísérleti vetés eredményeit. A kísérleteket több gazdaságban végezték, többféle veteménnyel. A közölt eredmény: 68V2 holdra 74% mérővel kevesebb magot vetettek el, mint a kézi szórt vetés átlaga, a termés viszont 105 mérővel több lett, mint kézi vetés után. A szemtermés 29 mázsa 38 fonttal volt több. A sorvetés „ezeknek folyó árok szerint 10.086 forintnyi nyereséget hozott be".

52 Ugazy találmányai a magyarországi szakközvéleményt is foglalkoztatták. Voltak, akik a nagyobb parasztgazdaságok számára alkalmas vetőgépeket látták azokban, s ilyenekre szükség lett volna. Voltak azonban, akik már sokallották a vetőgép-találmányokat. Nyilván nem ok nélkül, mert sok ezek közül nem váltotta be a várakozásokat úgy, hogy egy-két évi hangos hírverés után elhallgattak velük. „Sohasem viszketett a Mezei gazdák elméje a földmívelő szerszámok jobbítására erősebben, mint most. Egymást érik az új találmányoknak nevezett, száz esztendősnél régibb vetőeszközök kigondolásai" — írta Pethe Ferenc, amikor egy külföldi szaklap a vetőmagpazarlásról értekezve a vetőgépek feltalálóit további ötletekre ösztönözte.

53 „Vetőmívet — írta Pethe — nem szükséges már többet kitalálni, mint amennyi van, hanem inkább ezeket a kitaláltakat kell ollyan tökéletességre tovább kigondolni és vinni, hogy hasznok legyen." Ugazy 15 soros vetőgépével nem volt kibékülve „a földmívelőt ijjesztő egybeszerkesztése" miatt. „Az azon előforduló számtalan rész sohase fogja megengedni, hogy ez és a többi ilyen vetőmív a földmí velők egészének, a Népnek a kezébe kerülhessen."

54 Pethének igaza volt abban, hogy a nagyobb és komplikáltabb vetőgépek a kisparaszti gazdaságokban nem terjedhettek el, azok legnagyobbrészt megmaradtak a kézi vetés mellett. Élénk sajtó49 Putsche i. m. IV. 184. 60 Tudósítások több féle Vetőmívékről. NG 1815. máj. 9. 289. 61 Mezei Gazdasági Munkamívek. NG 1817. I. db. 349. 52 TGy 1817. II. 162. (Találmányok-rovatban.) 63 NG 1815. máj. 9. 289. 54 Feltétel a vetni való magról. NG 1815. aug. sz. 66.