Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

II. A vetőgép megjelenése a feudális Magyarországon

5 láb volt. Kisparaszti birtokra eketalyigára erősíthető, 3 soros vetőgépet készített. Ebből kétféle volt, egyikkel gabonaféléket vetettek, a másikkal nagyobb magvakat, kukoricát, babot. Olyan regulatora volt, amivel a mag­rést az elvetendő mag nagyságátél és mennyiségétől függően „hajszáltól a 2V2 hüvelykig" lehetett szabályozni. 49 Az ekére szerelhető magpergetőket bármely ügyes kezű paraszt, minden segítség nélkül, össze tudta barká­csolni. 50 Bécsben és Bécsújhelyen is árusították mindezeket, a 15 soros „nagy Vetőmív" 125 ezüst forintba került, az ekére szerelhető 3 soros 35, a „tengerirakó" 26 forintba. 51 A Bécsi Hazai Levelek 1817. évi 8. és 9. száma közli az Ugazy-féle 15 soros vetőgéppel 4 ujjnyi sortávolságra végzett, első üzemi méretű kísér­leti vetés eredményeit. A kísérleteket több gazdaságban végezték, többféle veteménnyel. A közölt eredmény: 68V2 holdra 74% mérővel kevesebb magot vetettek el, mint a kézi szórt vetés átlaga, a termés viszont 105 mérővel több lett, mint kézi vetés után. A szemtermés 29 mázsa 38 fonttal volt több. A sorvetés „ezeknek folyó árok szerint 10.086 forintnyi nyereséget hozott be". 52 Ugazy találmányai a magyarországi szakközvéleményt is foglalkoztatták. Voltak, akik a nagyobb parasztgazdaságok számára alkalmas vetőgépeket látták azokban, s ilyenekre szükség lett volna. Voltak azonban, akik már sokallották a vetőgép-találmányokat. Nyilván nem ok nélkül, mert sok ezek közül nem váltotta be a várakozásokat úgy, hogy egy-két évi hangos hírverés után elhallgattak velük. „Sohasem viszketett a Mezei gazdák el­méje a földmívelő szerszámok jobbítására erősebben, mint most. Egymást érik az új találmányoknak nevezett, száz esztendősnél régibb vetőeszközök kigondolásai" — írta Pethe Ferenc, amikor egy külföldi szaklap a vető­magpazarlásról értekezve a vetőgépek feltalálóit további ötletekre ösztö­nözte. 53 „Vetőmívet — írta Pethe — nem szükséges már többet kitalálni, mint amennyi van, hanem inkább ezeket a kitaláltakat kell ollyan töké­letességre tovább kigondolni és vinni, hogy hasznok legyen." Ugazy 15 soros vetőgépével nem volt kibékülve „a földmívelőt ijjesztő egybeszer­kesztése" miatt. „Az azon előforduló számtalan rész sohase fogja meg­engedni, hogy ez és a többi ilyen vetőmív a földmí velők egészének, a Nép­nek a kezébe kerülhessen." 54 Pethének igaza volt abban, hogy a nagyobb és komplikáltabb vetőgépek a kisparaszti gazdaságokban nem terjedhettek el, azok legnagyobbrészt megmaradtak a kézi vetés mellett. Élénk sajtó­49 Putsche i. m. IV. 184. 60 Tudósítások több féle Vetőmívékről. NG 1815. máj. 9. 289. 61 Mezei Gazdasági Munkamívek. NG 1817. I. db. 349. 52 TGy 1817. II. 162. (Találmányok-rovatban.) 63 NG 1815. máj. 9. 289. 54 Feltétel a vetni való magról. NG 1815. aug. sz. 66.

Next

/
Oldalképek
Tartalom