Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

IV. A vetőgép a kapitalizálódó mezőgazdaságban

Garrett-vetőgéppel, 1878-tól jó eredménnyel használták a Siederslebentől Bernburgból hozatott, 24 soros Germania vetőgépet is. Mindkét géphez 3 óránként váltott 2—2 pár ökör volt a vonóerő szükséglet. A Garrett 5—6, a Germania 10—12 ha napi kapacitású volt.

16 A különféle vetőgépfajták és az irántuk való érdeklődés kialakításában a fejlődő agrotechnika szempontjai és a vetőgépgyártó cégek üzleti versengése játszott szerepet. Bár a Garreft-vetőgép egyeduralma sok másfajta gyártmány beszüremkezésével már nem volt kizárólagos, még mindig a suffolki vagy annak rendszerében gyártott vetőgépek voltak Magyarországon legszélesebb körben használatosak. Erős ellenfél volt a kerékcserével egyetemesen használható, 6—29 soros Sack-vetőgép. Ez készült billenő magládával is. amely egyenetlen talajon automatikusan vízszintbe 36. Vas szerkezetű, könnyű Sack-vetőgép 36. Leichte Sacksche Drillmaschine mit Eisenkonstruktion állt, ezzel ellensúlyozta a maghullás lökésszerűségét, és megakadályozta a magkifolyó nyílások eltömődését. A 13 sorosnak 340 ft volt az ára Budapesten.

17 Magyarországon a Rapp és Speiser göppingeni (Württemberg) gépgyár nyitrai fióküzemében készítettek a Sackéhoz hasonló, merítőkerekes sorvetőgépet, amelynek első példányát 1873-ban küldték meg a magyaróvári mezőgazdasági gépkísérleti állomásnak,

18 abban az évben, ami10 Az öntési majorság. GM 1880. febr. 19. 17 Gyakorlati Mezőgazda 1872. 9. sz. 140. — GM 1879. 17—18. sz. 18 Thallmayer i. m. 1. kk.