Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)
IV. A vetőgép a kapitalizálódó mezőgazdaságban
gon, de „azok Pannónia virányain csárdást járnak", jegyezte meg cikkében Fuchs bécsi gazdasági professzor, — kevésbé költői szavakkal kifejezve: nagyon egyenetlenül jártak a. hazai talajon, minek következtében a magok egyenetlen mélységben jutottak a földbe. Az amerikai import ellensúlyozására készültek a Garrett-gyár könnyebb kivitelű, speciálisan magyarországi rendeltetésű vetőgépei, „kevésbé kötött talajhoz és kisebb vonóerőhöz, vagyis a gép súlya annyira redukáltatott, amennyire egyáltalán lehetséges volt, anélkül, hogy az által a géppel elérendő eredmény kockáztatva lenne, vagy a gép egyes részeinek szilárdsága szenvedne." 10 A magyarországi vetőgépgyártás igyekezett kialakítani a hazai viszonyoknak legmegfelelőbb vetőgépet. Előmozdította ezt az OMGE gépészeti szakosztálya, amely célul tűzte maga. elé „mindennel ismerkedni, a mi a gazdasági gépészet terén történik, s ezáltal hatni különösen a munkaerőt kímélő és munkajavító gépek terjedésére". Ennek érdekében 1874—76-ban „a gépészeti szakosztály több próbát tartott, jelesen vetőgépekkel". 11 Az „Angol Gazdasági Géptár" vagyis a Clayton. & Shuttleworth lincolni gyárának Érkövy Adolf vezette pesti lerakata 1858-tól árusított egyebek közt „sorvetőket kézi és lóerőre", 1- és még a 70-es években is komoly vetélytárs volt a magyarországi vetőgéppiacon. Az 1877. évi sátoraljaújhelyi általános gazdasági kiállításon „Kühne Ede mosonyi gyárának kitűnőségeit főleg az annyira kedvelt és meghonosodott vetőgépeiben szemlélhettük, a melyek ámbár az összehasonlításnál a szerkezet szilárdságára és a csoroszlyák elhelyezésére és jóságára nézve nem vetekedhetnek a Clayton— Shuttleworth és Hofherr vetőgépeivel, azonban éppen ezen szilárdsági különbség teszi ezeket könnyebbekké". 1 "' Jelentkezett tehát a bécsi Hofherr-gyár is a. magyar piacon, miután 1875-ben Budapesten, a Köztelken, Fehér Miklós vezetése alatt raktárát nyitott. 1877-ben már a magyarországi viszonyok szerint javított Garrett-vetőgépeket hirdetett a szakmai sajtó hasábjain. 1878-ban került ki a gyárból az új Hofherr-vetőgép, amelynek sor-száma, sorainak távolsága változtatható volt. Az 1883. évi eperjesi kiállításon Hofherr vetőgépeit is díjazták, 1885-ben pedig a budapesti kiállításon új vetőgép-típussal, a 15 soros, merítőkerekes Király Drilllel, az 1889. évi eszéki kiállításon a 88-as Drill-lel jelent meg. 14 Mezőhegyesről azt jelentette a Csanádmegyei Gazdasági Egyesület titkára, hogy „a géppeli vetésnél Mezőhegyesen csaknem kizárólag a Garrettés a Shuttleworth-féle vetőgépek használtatnak". 15 A 18 000 ha terjedelmű kapuvári uradalom öntési majorságában 583 ha szántót műveltek 13 soros 1(1 Zsillé Vilmos cikke. GM. 1879. 4. sz. 54. JJ Galgóczy Károly: Az OMGE története . . . Bpest 1880. 156, 186. kk. 12 Sevin H.: Faekétől a Hofherr-gépig. Bpest 1944. 64. 13 Löherer Andor: Gazdasági gépek. .. GM I. évf. 1877, 4. sz. 14 Sevin H. i. m. 118, 125, 127, 135. 15 Papi Balogh P.: Mezőhegyes az 1876. évnek kezdetén. Arad 1877. IX. fej.
