Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

III. A gépi vetés terjedése a jobbágyfelszabadítás után

rozsból is 9 mérő, árpából 12, zabból 20 mérő kellett a kat. holdankénti termelési költség előállításához. Ebből azt a megállapítást vonta le, hogy a zabtermesztés belterjes gazdálkodásban normál hozamok esetén nem volt jövedelmező, nem hálálta meg a gépi vetés több költségét. Ercsiben ugyan arattak gépi vetés után 28, kézi vetés után 23

i

/

2 mérő zabot, így holdanként 8 ft 45 kr-t, illetve kézi vetéssel 3 ft 25 kr-t mégis csak jövedelmezett a zabtermelés, ezek a termésátlagok azonban nem voltak általánosak. Bár Galgóczy Károly véleménye szerint a XIX. század dereka táján még főként csak az aprómagvak vetéséhez voltak megbízható vetőgépek,

34 s bár Korizmics is úgy látta, hogy ,,a hazai tapasztalás e fontos ügyben eddigelé csak néhány egyes esetet mutathat fel" (utal Ercsi, Veréb, Cenk példáira), mégis a gabonafélék sorvetése ebben az időben kezdett túllépni a kísérleti jellegű próbálkozásokon. „Olly adatok birtokában látjuk magunkat, mellyek ezen mívelési módnak értékére, nagyból vett tapasztalás nyomán, igen alkalmas és kedvező világot vethetnek."

35 A verebi és még néhány példa a kor vetéstechnikájának fejlődésében az a további állomás, amikor, főleg a kapás kultúrák terjedésével, a talajerőutánpótlás kérdése kezdett jelentőséghez jutni a haladás irányába tekintő gazdálkodók sorában, így rögzítette ezt egy 1856-ban kelt tudósítás: „Verébre, Végh János úrhoz megérkezett Londonból a trágyázva-sorvető gép; a napokban volt alkalmam látni működését. A gép működése meglepőleg szabályos és rendes ... A trágyát alul veti, ugyanazon sorban közvetlenül reá a magot. A próbavetés egy 20 holdnyi, magas fekvésű, sovány földön eszközöltetett, holdankint 30 mérő átrostált, érett, de részben friss juh ganajjal. .. bizony, elég drága, Verébre szállítva közel ezer pft-ba került."

36 A gépi sor vetés költségeit Végh János következőképpen mutatta ki egy 24 holdas táblára számítva, ami 2V

2 na

pi munkát jelentett:

37 A Gazdasági Egyesület 1856-ban rendezett tanulmányi kirándulásán a 453 hold szántó területű németkeresztúri bérleten, Smalbones gazdaságában a répa- és repcetáblákon serénykedő vetőgépek között láttak egy Garrett-félét, „melly egyszersmind a trágyalevet is sorokba önti belülről alkalmazott merítők által; e gép kefés és kanalas egyszersmind".

38 A nagy34 Galgóczy K.: A búza. Pest 1854. I. 80. §. 35 Korizmics, Benkő, Morócz i. m. III. 100. 36 Vázlat Fejér megyéből. FG 1856. 287. 37 Végh J.: A sorvető gép használatáról. GL 1856. 10. sz. 38 Gazdasági kirándulás. GL 1856. aug. 21. négyökrös fogat napi 2 ft 12 kr ökörvezető gyerek napi 10 kr vetőgépvezető napi 30 kr géptisztító (ösztökés) napi 24 kr 5 ft 30 kr — ft 25 kr 1 ft 15 kr 1 ft — kr Együtt: 8 ft 10 kr