Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

II. A vetőgép megjelenése a feudális Magyarországon

1842. évi szokásos köztelki kiállításon Szijj Sámuelen kívül Wagner Ferenc pesti „polg. szerkovácsmester" is ott volt repcevetőgépével,-a magyar mezőgazdasági gépgyártás egyik úttörőjeként.

111 A kiállításról szóló tudósítás így büszkélkedett: ,,A különféle gazdasági eszközök, mellyeket azelőtt a külföldről kelle hozatnunk, most már hazánkban is készíttetnek." A szaksajtó általában ujjongó tudósításokban kommentálta a magyar vetőgépek megjelenését a Gazdasági Egyesület kiállításán. A vetőgépekkel munkabemutatót is rendeztek, sorozóval előre barázdált földön kukoricát és más sorban termesztett növényeket vetettek. A gépeket nemcsak a kiállításon mutatták be, hanem az egyesületi mintatárban is mindenki megszemlélhette azokat,

112 Egy-két fecske azonban nem csinált nyarat. Az ösztönzés, amit néhány vállalkozó szellemű nagybirtokos példája és a születése kezdeti dinamizmusával tevékenykedő Magyar Gazdasági Egyesület agitációja kifejtett, nem volt elég a fejlődés útjában álló akadályok leküzdésére. A Gazdasági Egyesület mütani szakosztálya nem volt optimista. Megállapította, hogy „a köztapasztalás" igazolta már sokfajta újabb keletű mezőgazdasági gép célszerűségét, ám azok mégsem kerültek Magyarországon közforgalomba, mert vagy nem tudják azokat a hazai gépgyártók jól elkészíteni, vagy olyan drágák, hogy a gazdák elijednek tőlük. A szakosztály a vetőgépen kívül főként a Zugmayer-ekét, a kultivátort, exstirpátort, javított boronát, szecskavágót tartotta terjesztendőnek Magyarországon, mégpedig úgy. hogy az Egyesület felügyelete alatt hazai vagy külföldi gépgyártók készítsenek nagyobb mennyiséget ezekből a gépekből, tegyenek azokkal próbát egyesületi bizottság előtt, s azután az Egyesület által minél alacsonyabbra szabott áron, egyesületi ellenőrzés alatt bocsássák áruba.

113 Hogy ebben az időszakban, amikor már világszerte és lassan Magyarországon is kezdett terjedni a gépi vetés, sem ez, sem más tervek nem tudták megoldani a szántóföldi termelést folytató hazai gazdaságoknak a szükséges gépekkel, korszerű szerszámokkal való ellátását, annak okát a termelés belterjességét és kellő üzemi tőke kialakulását akadályozó, feudális termelési viszonyokban és az ennek fenntartása érdekében Bécsből diktált hitelpolitikában kell keresni. „Hazánkban kimondhatatlanul kevés pénz van" — állapította meg Kossuth Lajos 1842-ben, s ez is rányomta bélyegét a mezőgazdaság fejlettebb termelőeszközeinek elterjedésére. Vidats István pesti lakatosmester műhelye ebben az évben alakult át mezőgazdasági gépgyártó üzemmé. Vele együtt kezdte pályafutását Rock István, a későbbi gépgyáros, és Budán megkezdte működését Schlick Ignác réz- és vasöntődéje. De 111 Próbaszántás... eszközök és gépek kiállítása. MG 1842. jún. 30. 112 Mezei Naptár Gazdasági Kaiendáriam. 1843. h. n. 27. 113 Magyar Gazdasági Egyesület 1842. június 7-i közgyűléséből a műtani szakosztály jelentése. MG 1842. jún. 12.