Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

II. A vetőgép megjelenése a feudális Magyarországon

18. Kétsoros angol répavetőgép portrágyaszóróval 18. Zweireihige, kombinierte englische Rübensämaschine A vetőgépfajtáknak ez a változatossága tükrözi a mezőgazdasági termelés rendszerében beállt változást, az állattenyésztés igényeire is figyelő, többoldalú növénytermesztés térfoglalását. Tükrözi egyben a vetőgépgyártásnak azt a törekvését is, hogy a termelés átalakulásához minél szélesebb volumenben és minél gyorsabban alkalmazkodjék. Együttjárt ezzel a gépgyárak versengése a mezőgazdasági piacokért, különösen amikor a répatermesztés és ezzel kapcsolatban a csontliszt-trágyázás is helyet kért az egyoldalú gabona gazdálkodás hagyományos köreiben. Heuffel János krassói megyei tisztiorvos, földbirtokos, 1840. újesztendőkor közölte a Rohonczi Közlemények legelső számában, hogy Skóciában a csontliszt „a répa magvával együtt vető mozgonyok segítségével hintetik az e czélra készült barázdába".

70 Ez a híradás valószínűleg W. Keene 1835. évi szabadalmára, az egyben vető és portrágyahintő gépre vonatkozott. A kombinált vetőgépek első típusain a vetőgépfejlesztés nagyjai, Garrett, Smyth, Hornsby végeztek már többrendbéli javításokat. Angol találmány volt (1839) Chandler trágyalészóró vetőgépe is. A nehéz és komplikált sorvető-trágyázó gépek 70 Heuffel János: A Kelet-lothiani mezei gazdaságnak leírása. Rohonczi Közlemények 1840. I. 37. 7 8