Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

II. A vetőgép megjelenése a feudális Magyarországon

Jobb osztályzatot a Fellenberg-féle vetőgép sem kapott Magyarországon, mint „a maga nemében egy a jók között, de szintúgy mint a többi, a legjóbbik is ollyan mesterséges, hogy annak tsak megvizsgálására is kileli a hideg az eggyügyübb földmívelőt".

32 A Magyar Gazda szerint Fellenberg vetőgépe ,,az értetlen cselédekre nézve igenis bonyolított mű".

33 Bátrabban nyúlt a kérdéshez ,,a Bavarus királyi Korona Jószágok Igazgató Hivatala", amely pedig előzőleg a Thaer-féle szántóvető szerszámok szószólója volt. A koronauradalom nagy területű kísérleteket vezetett be többfelé az országban, s miután meggyőződtek, hogy egyenletes, jól megművelt, gyommentes talajon „a műszer nem tsak könnyű, hanem igen sok mag is kímélődik meg általa", Schleissheim és Fürstenrieden uradalmaiban 1817ben már az összes őszi vetést Fellenberg-féle vetőgépekkel végezték el.

34 Gerics Pál, a keszthelyi Georgikon tanára, aki Festetics György megbízásából 1819-ben végig tanulmányozta Európa több országának gazdaságait, Eckersdorfból írt jelentésében arról számolt be, hogy ott a frissen kiszórt és argaui ekével alászántott „nemes trágya" után borsót vetettek a hofwyli sor vetőgéppel.

35 Gerics naplójának tanúsága szerint Németországnak a „termés változás"-ra rátért uradalmai széltében a Fellenbergvetőgépet használták, mert az volt legalkalmasabb a vetésforgó mindenfajta növényének ugyanazon gépből való elvetésére. A Georgikon 1816. évi évzáró ünnepségéről feljegyezték, hogy a vizsgázó növendékeknek Fellenberg-féle vetőgéppel is kellett dolgozniuk,

36 amit gróf Festetics László hozott magával svájci utazása alkalmával. 1817-ben a gróf által szerkesztett porháló ekét, máramarosi rostát mutattak be az ünnepség közönségének, valamint egy kettős ekét és angol szénaforgatót. Ebéd után a vendégek „örömmel eltelve gyönyörködtek a Fellenberg- és az Axster-féle vetogépekkel elvetett és sormívelés alatt álló földek szép állapotában. Megnézték ezen gépeket is az intézet eszköztárában".

37 Ugyanebben az évben „a Murapartról" keltezett tudósítás is beszámolt a georgikoni gazdaságban lezajlott bemutató „próbanapokról", amikor „a Fellenberg vetőmívét is megpróbáltuk: jó találmány volna, ha nálunk lábra kaphatna és oltsóbb lehetne . . . Az Axster Vetőmíve már nem tetszett annyira, mert nem illene fel mindenütt a Hazában".

38 A gazdasági múzeumnak nevezett georgikoni gyűjtemények leltára 1818-ban már nemcsak 1 db hofwyli vetőgépet sorol fel, hanem „a Georgiconi kis Machinas Kamrában" ott vannak már az 32 NG 1815. júl. 25. 67. 33 Géptan. MG 1814. jan. 23. 34 A Fellenberg Vetőmíve. NG 1818. 117. 35 OL, Festetics keszthelyi ltár 1055. fasc. „Lajstroma Gerics Pál Tudósításainak, mellyeket a Directionak küldött 1819—24." 30 NG 1816. I. db. 67. 37 Rónai Gyula: Keszthely fénykorából. A Gyakorlati Gazda 1866. 20. sz. 38 NG 1817. VIII. 113.