Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)
Előszó, írta dr. Wellman Imre
Előszó A Mezőgazdaságtörténeti Tanulmányok" második kötete agrárfejlődésünk nagy fontosságú folyamatának: a gépesítésnek történeti megismeréséhez visz közelebb bennünket. Azt nyomozza: hogyan vonult be a gépi technika növénytermesztésünk alapvető munkafolyamatába: a vetés műveletsorába. S ilyenformán szervesen kapcsolódik a Mezőgazdasági Múzeum széles körű kutatómunkájába, mely jelenig ható agrárfejlődésünk legfontosabb problémáinak, mindenekelőtt a termelés és termel és technika kérdéseinek tudományos feldolgozását tűzte céljául. A mezőgazdaság gépesítésének sokfelé ágazó témakörén belül a vetéssel kapcsolatos történeti fejlődés — mint e kötetből kiviláglik — magában véve is számos indítékból, többféle szálból fonódik össze. Nem könnyű a mához vezető folyamat sokfelé szétszórt — írásos, nyomtatott, ábrázolt, tárgyi jellegű — forrásainak végére járni; a Szerző számottevő erőfeszítéseket tett ebben az irányban. S még nagyobb igényű feladat az alapvető összefüggéseket megragadni, a fejlődés nagy íveit és főbb csomópontjait átfogni és plasztikusan ábrázolni. A Szerző az ókori előzményekre visszapillantva, előbb a vetőgép európai kialakulásával ismerteti meg az olvasót, majd a kérdés hazai fejleményeit követi nyomon, fő hangsúllyal a gabonavetés gépesítésén s a XIX. századon. Ahogy feldolgozása az évtizedek során előbb-előbb halad, a változatos forrásanyagból sokszínű mozaikképekben tárulnak elénk a történeti alakulás egymás mellé sorakozó elemei. Ha a szétágazó problémacsoportot a maga végigfutó szálaival az adott terjedelem s a rendelkezésre álló idő korlátai között nem sikerülhetett is mindenestül felölelnie, komoly érdeme, hogy az agrárfejlődésünk szempontjából oly jelentős téma gazdag anyagát az érdeklődők szélesebb köre számára teszi megismerhetővé. Miben összegezhetők röviden a fejlődés alaptendenciái? Hogyan foglalhatjuk rendszerbe főbb összefüggéseit? A mezőgazdaság gépesítése szerves része volt a „mezőgazdaság forradalmának": annak a folyamatnak, mely a feudális kor természetre hagyatkozó, hagyományokban megrekedt, szűk és merev társadalmi korlátok
