Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)
II. A vetőgép megjelenése a feudális Magyarországon
A vetőgép megjelenése a feudális Magyarországon Magyarországon nem jelentkezett olyan iramú versengés a vetéstechnika gépi formáinak kialakítása és az ahhoz szükséges gépek szerkesztése, gyártása tekintetében, mint Angliában, Németországban. Ennek fő oka az Ausztriától való politikai és gazdasági függés, ami minden területen meghatározta a magyar gazdasági élet fejlődését. Bécs a termelés feudális viszonyai közt kialakult, egyoldalú gabonatermesztés és extenzív állattenyésztés kereteinek további növelése felé irányította a magyar mezőgazdaságot. Költséges befektetésekkel járó, intenzív művelés akadálya lett volna annak, hogy Magyarország olcsó gabonával lássa el a cseh—osztrák tartományok ipari lakosságát. Egy Bécsben sokat forgatott 1774. évi emlékirat, amit Mária Terézia a francia fiziokraták névtelen képviselőjétől kapott, nem gépek alkalmazásában, hanem a nyereséges termelés körülményeinek fejlesztésében látta a magyar mezőgazdaság fellendülésének biztosítékát. ,,A lángész összes erőlködései — mondta az emlékirat -— a földművelés módjának tökéletesítésére, a vizsgálódások, értekezések, tapasztalatok, új gépek nem adnak sem művelő karokat a földnek, sem kedvet a földművelőknek." 1 Ez az elmélet csupán a haszon oldaláról mérlegelte a fejlődő technika és tudomány eredményeit, és arra a következtetésre jutott, hogy mindezek alkalmazását, az agrotechnika fejlesztésének programját nem a termelésből előálló javak szükségessége, nem a termelésben ténylegesen dolgozó, a termelt javakkal élni kívánó ember érdekei és akarata szabja meg, hanem a természet erői és a termelésben résztvevő tőke haszna. Természetes, hogy ez az egyoldalú szemlélet nem vihette előbbre Magyarországon a szántóföldi termesztés korszerű módjainak, eszközeinek, gépeinek használatát. A magyar gabona a birodalom határain a súlyos vámok miatt alig juthatott át, az osztrák piac felé pedig lefölözte a hasznot a bécsi gazdaságpolitika. Ilyen körülmények között a magyar 1 Eckhart F.: A bécsi udvar gazdaságpolitikája Magyarországon Mária Terézia korában. Bpest 1922. 199.
