Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)
I. A vetőgép működési elveinek és első típusainak kialakulása
16. Német szórvavetőgép a XIX. század elejéről 16. Breitsämaschine mit Transmissionsrad Az első szórvavetőgépeket skót feltalálók, Slight (Edinburgh) és Robert Lowrie (Edington) szerkesztették 1817-ben. Ezek magládája 8 láb széles volt (2,5 m), majd építettek 15—18 láb széleseket is. Magszóró szerkezetük kanalas volt. Használatuk Angliában sem vált általánossá. 108 Németországban a XIX. század elején készültek el az első szórva vetőgépek a mecklenburgi Plauenben Alban gépgyáros tervei szerint, majd Kämmerer gyárában készültek Smyth-féle kanalas szerkezetű szórvavetőgépek a Brombergkörnyéki Clara-Hütte-ben. A sorművelés terjedésének lassúdásával egy ideig a szórvavetőgépek erős versenyt támasztottak a sorvetőgépek feltalálóinak, gyártóinak és használóinak. Magyarországon főként az Alban-féle szórvavetőgép terjedt el, de — akkori felfogás szerint — nem a kézi vetés technikai fogyatékossága, hanem a jó vető emberek hiánya miatt. Az Alban-rendszerű szórvavetőgép magládájának bádog tolókával szabályozható nyílásaiból a vetőtengelyen forgó kefék seperték ki a magot az egyszerű vetőhenger magfelszedő mélyedéseiből. Voltak kétkerekű targoncaként kézzel tolható és nagyobb fogatos szórvavetőgépek. A porosz mezőgazdaságban kedvelt vetőgép fajta volt, de Thaer nem sokra értékelte a munkájukat. 109 Néhány ilyen gépet — írta Thaer — feltaláltak már és nagyon dicsérik őket, ,,én azonban saját szememmel működésben nem láttam olyan szórvavetőgépet, amit már mostani szerkezetében elterjesztésre érdemesnek tudnék tartani. Láttam rajzokat, modelleket, de nem láttam gazdaságot, ahol a szórvavetőgépek egyike vagy másika be lenne vezetve . . . Az ember kieszelt vetőgépeket, amelyek csak kiszórják a vetőmagot . . . ezek nagyon egyszerűek és ahogyan én látom, célszerűek lehetnek .... de 108 M. Rühlmann: Allgemeine Maschinenlehre. Braunschweig 1876. II. 560. 109 Hlubek: Die Landwirtschaftslehre. Wien 1853. I. 465. kk.