Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

I. A vetőgép működési elveinek és első típusainak kialakulása

szerűsége, könnyűsége, olcsósága miatt (50 ft volt az ára) Ausztriában is sokfelé használták a XIX. század közepetáján, amikor ismert volt már a hatsoros Williamson-rendszerű vetőgép is, fogatos erőre, gabona, repce, répa vetésére.

95 Dobvetőgép, tokos vetőgép néven egy- és többsoros változatban Magyarországon is használták. Angliában ugyanilyen működési elvű, 10—12 soros lóherevetőgépek is készültek. 6. Elmélet és gyakorlat vitája a gépi sorművelés körül A feltalálásuk idejében élénk érdeklődéssel fogadott vetőgép-találmányokról a használat évei során természetesen új és újabb hiányosságok, hibák derültek ki. A Tull módszere szerinti széles sortávú ekés sorművelés aránylag gyorsan kikopott a gyakorlatból. A Ducket-féle kétmenetes vetés külön gépeiről csakhamar megállapították, hogy egyrészt sok emberi és fogatos munkaerő kell hozzájuk, másrészt (és sokéves tapasztalat alapján ez bizonyult döntőnek a rendszer és a gépek értékelésében) a külön géppel megvont barázdák beomlottak, mire a következő menetben odaért a vetőgép, ennek következtében az osztott menetben végzett vetés után annál hiányosabb, egyenetlenebb lett a kelés, minél inkább sikerült megközelíteni az ideális magágy morzsalékos talajszerkezetét. Thaer nemcsak megállapította a hibákat, hanem 12 éven át kísérletezett a sorműveléssel és a sorvetőgép tökéletesítésével. Megfigyeléseinek és kísérleti eredményeinek összegezéséből új vetőgép találmány született. Ebben az időben — írta — „a sorvetéshez és lókapáláshoz kitalált gépek Angliában számtalanok, jelenleg majdnem egyhangúlag a Cooke-félét ajánlják".

96 Az a vetőgép is, amit Thaer szerkesztett, a gyakorlatban leginkább bevált két találmánynak, a Ducket- és a Cooke-féle vetőgépnek elveire és azoknak szerkezeti elemeiből épült, megtartva mindegyikből a jót és kiegészítve Thaer ötleteivel. Thaert Georg Joachim Göschen lipcsei könyvkereskedő és mezőgazda ösztönözte, hogy mivel „nagyon sok gépet dicsőítenek, amelyek a tényleges használat közben a mezőgazdának feleslegesnek látszanak", írjon egy könyvet a gyakorlatban bevált gépekről. „Én — írta 1801. január 29-én Thaerhez intézett levelében — egy kisparaszt vagyok a többi parasztok között, olyan vidéken, ahol még sok a javítani való. Én, mint a kártyára, felteszek egy bizonyos összegű pénzt kísérletekre: ami sikerül, 05 Kurze Beschreibung der . . . Ackergeräthe . . . Wien 1852. 39. 90 A. Thaer: Grundsätze der rationellen Landwirtschaft. Berlin 1810. IV. 98. kk. Itt Thaer utal arra, hogy a sorművelés egyes módszereinek megítélésében ellentét mutatkozik korábbi állásfoglalásával szemben (1. Englische Landwirtschaft), ezt azonban annak kéri betudni, hogy azóta újabb tapasztalatokra tett szert, új módszereket, új gépeket ismert meg. 4 A vetés gépesítése 49