Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)
I. A vetőgép működési elveinek és első típusainak kialakulása
1790-ben bejelentett újításával, amely a vetőkapáknak akkor még merev emeltyűin alkalmazott 2V2—5 fontos súlyokkal közelítette meg a magágy mélységszabályozását. 83 James Slight skót feltaláló a hazájában használt egyszerű vetőgép típus és a súlyszabályozású angol szerkezet előnyeit egyesítve, olyan sorvetőgépet konstruált, ami a drága angol gépek árának harmadába került. Ezt Skóciában elterjedten használták. Volt hatsoros trágyaporszóró változata is. A súllyal terhelt kapaemelő karok láncos függesztése lehetővé tette a biztosabb mélységbeállítást. 84 Ezzel újból jelentős lépéssel jutott előbbre a vetőgép agrotechnikai használhatósága, főként amikor a XIX. század közepetáján Efornsby (Grantham) feltalálta a fel-lemozgó vetőkapákat, így a vetőtölcséreket tartó emeltyűk, a rájuk akasztott súlyokkal együtt mozogva, a talajhoz alkalmazkodtak és a földfelszínhez képest mindig egyforma mélyre helyezték le a magot. Hornsby ezt az újítását 6—16 soros vetőgépeken alkalmazta, és szerkesztett ugyanilyen megoldású kombinált vetőgépet is, amit azonban kora bonyolultnak és túl drágának minősített. Eleinte csak gabonát, majd repcét, répát is vetettek Hornsbyféle vetőgépekkel. 85 Cooke vetőgépe a német mezőgazdaságban találta meg második hazáját, ahol ezt is Thaer honosította meg és terjesztette. Az első példányt Thaer barátja, a Hannover melletti Mar ienwer derben gazdálkodó Hinüber udvari tanácsos hozatta Angliából, 86 majd utóbb holsteini birtokán is ugyanazt alkalmazta. Négy éven át mindenfajta gazdasági növényt megpróbált sorműveléssel nagyban termeszteni. Azt tapasztalta, hogy búza és bab sorba vetve szinte kivétel nélkül mindig gazdaságos a nagybirtok arányai között, de az árpa, rozs, zab, borsó sorvetése nem mindig váltotta be a reményeket, ezeknél ráfizetés is előfordult a kísérletek során. 87 A gyakorlatban az a hiba is jelentkezett, hogy mivel Cooke gépének vetőcsövén át a mag közvetlenül a barázdába jutott, kihagyást, mélység-egyenetlenséget, egyéb fogyatékosságot menetközben nem lehetett észrevenni. 1797-ben Duwe, aki egyet-mást javított Cooke vetőgépén, valamint Koch udvari istállómester, mindketten Zelle környéki földbirtokosok, folytattak eredményes kísérleteket Cooke vetőgépével. Ennek alapján a szakirodalomnak a technikai haladás kérdéseiben sokszor szkeptikus álláspontja ellenére is német gazdák körében elfogadottá vált az a megállapítás, hogy a sorművelés nagyobb gazdaságokban kétségtelenül előnyös. Cooke vetőgépéhez ugyanis kevesebb 83 H. Fritz i. m. 332. 8Í Korizmics, Benkő, Morócz: Mezei Gazdaság Könyve. Pest 1855—68. III. 104. 85 Ua. V. 67. 86 Thaer először Hinüber könyvtárában ismerkedett meg az angol mezőgazdasággal. Nagyrészt könyvekből szerezte a mezőgazdaság gépesítése terén kiterjedt ismereteit, ezek alapján kísérletezett gazdaságában. így lett eszményképe a brit szigetország mezőgazdasága. (W. Simons: Albrecht Thaer. Berlin 1929.) 87 A. Thaer: Einleitung 496.
