Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

I. A vetőgép működési elveinek és első típusainak kialakulása

9. Kétsoros angliai vetőeke 9. Englischer Säpflug vom Anfang des XIX. Jahrhunderts régi módszerek termelési eredményeivel vetették egybe a gépi sorművelés eredményeit akkor, amikor már egy új szántóföldi kultúra kezdte felváltani a kezdetleges termelési módszereket. A nyomásos búzatermesztés 3— 4-szeres hozamával való összehasonlítás nem hatott meggyőző erővel, amikor sokan megismerkedtek már a váltógazdálkodás magasabb termelékenységével. Pontos jövedelmezőségi számításokat dolgozott ki Arthur Young, összehasonlító termelési kísérleteinek tömkelegéből, s ezeket közölte Experimental Agriculture c. művében. A búza és az árpa az ő számításai szerint nagyon jó hozamokkal reagált az intenzív művelésre, 3 láb sorközökkel a bab is, annál rosszabbak voltak azonban a zab, a borsó eredményei. Young számszerű vizsgálódásai alapján arra a megállapításra jutott, hogy a gabonafélék sorművelésben általánosságban nagyobb hozamokat produkálnak, mint sűrű, szórt vetés után, de számításai eredményeként leszögezte azt is, hogy a sorművelés költségtöbblete, ami gépekben, több munkában jelentkezik, nem fizetődik ki a nagyobb terméseredményekben. James Anstruther és Anderdon angol gazdálkodók, utóbbi Young személyes jóbarátja, akik sok mással egyetemben fáradoztak Tull módszerének korszerűsítésén, írásban szembeszálltak Young következtetéseivel, és azt állították, hogy bár sok adatot dolgozott fel, de azok csupán 3 esztendő termelési kísérleteire vonatkoznak, 3 gazdasági év pedig nem elég végérvényes vélemény kialakítására.

63 Ők az általuk is javított vetőgéppel, Tull módszerének huzamosabb időn át történt, következetes alkalmazásával nagy hasznát látták a sorművelésnek. CJ A. Thaer: Einleitung I. 483. 3 A vetés gépesítése