Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

V. A vetőgép a XX. század szántóföldi termelésében

szóró egyidejű rászerelésével elért napi teljesítmény 8—12 ha területhatárok között mozog.

94 Minthogy a kapás kultúrák gépi művelésénél elengedhehetetlen feltétel a sorok egyenes volta, a traktorral történő kormányzást viszont nem lehet ennek a követelménynek megfelelően finomítani, német vetőgépgyárak konstruktőrjei a meglevő vetőgépekre is felszerelhető, külön ember által kezelt sorkormányzó szerkezet megalkotását kapták feladatul.

95 Csehszlovákiában egyirányú tárcsával egybeépített, függesztett vetőgépet állítottak munkába, ez másod vetéseknél a gyors talaj előkészítés és vetés együttes elvégzéséhez bizonyult gazdaságosnak. A Szovjetunióban vontatott megoldásban készült hasonló, tárcsával kombinált vetőgép, amely szimultán végzi a tarlóhántás, vetés, gyűrűshengerezés munkáját.

90 Az egységnyi területen elérhető terméshozamok növelésének követelményéből származik a normál sűrűségű és sűrűsoros vetések mellett páros és hármas ikersoros, valamint sávos vetési módok bevezetése. Ehhez a vetőcsoroszlyák megszokott egyenlő távolsága helyett 2—2 vagy 3—3 egységből álló csoroszlya-csoportok kialakítása vált szükségessé a vetőgépeken. A kettős vagy hármas sorok közötti fény- és levegőjáratok jobb teny észkörülményeket biztosítanak a gabonának, a közöttes vagy másodvetésnek. A szórvavetett sávok (len) különleges, széles sorvető saruk alkalmazását tették szükségessé.

97 A drótvezérléses gépi négyzetbevetés lassúsága nemcsak gépkihasználás és munkaidő-kalkuláció kérdése, hanem döntő jelentőségű agrotechnikai probléma is, mert csak az idejekorán földbe került vetésnek jut maximális hozam megtermeléséhez szükséges teny észidő. A körülményes és lassú drótvezérlés helyett rádió indikátorral automatizált négyzetbevető gépet szerkesztettek a Szovjetunióban. A vontató traktor menetirányába állított rádióadóból meghatározott időközökben kisugárzott jelzések a traktoron beépített félvevő közvetítésével jutnak a vetőgéphez, amelynek vetőszerkezete minden jelzésre nyitja a magtartályok nyílásait,

98 Tovább jutott, de végső formáját még nem találta meg a szemenkénti vetés technikája sem. A pneumatikus megoldások fő hátránya az alacsony, óránként 3,2 km munkasebesség, a normál sorvetőgép sebességének fele, amit egy francia találmány 4 km-ig fokozott.

99 Különböző országok 9 különböző szemenként vető találmányával Magyarországon a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet is végzett kísérleteket. Ezek során a pneumatikus szer94 G. Segler: Maschinen in der Landwirtschaft. Hamburg 1956. 155. kk. 95 R. Ostermayer: Einige Hinweise für unsere Landmaschinenbauer. Deutsciie Agrartechnik 1959. nov. 511. 9(1 Mezőgazdasági Technika 1963. 7. sz, 3. 97 Lehrbuch des Acker- und Pflanzenbaues. 3. Aufl. Berlin 1960. I. 250. üí Természettudományi Közlöny 1962. jún. 286. — OMgK 1961—19 733. rsz. 0:l Agrárirodalmi Szemle, Bpest 1958. OMgK 8.13.319. rsz.