Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

V. A vetőgép a XX. század szántóföldi termelésében

zebb a hasonló fogatos vetőgépnél. A fogatos vetőgép átlagsúlya csoroszlyánként 25, a traktorosé 30—35 kg körül járt, a fogatosnak 10—12 kg, a traktorosnak 13—16 kg volt a csoroszlyánkénti vonóerőszükséglete.

89 Nagyobb vonóerejű traktor gazdaságos kihasználása több vetőgép rá akasztásával történt, 3—4—5 gépből álló csoportokban, ez azonban technikailag, a csatlakoztatás nehezülése miatt, csak sík és nagy hosszúságú, 1000—1500 méteres táblákon lehetséges, ilyenkor is azonban a szokásosnál nagyobb forgók kihagyásával. A traktorvontatású vetőgépek fejlődése a nagyobb, gabonavetésnél általában a 3,6 m munkaszélesség felé tendált, a négyzetbevetők 3,6—4,2 m szélességben épültek, óránkénti teljesítményük 2—3 k. hold. Ezek a méretek egybevágtak a növényápolás traktoros gépeinek méreteivel. A vetőgépek traktorvontatásra való áttérése felvetette olyan vetőgép-típus kialakításának szükségességét, amely egyaránt használható nagyüzemben traktorvontatással és kisebb gazdaságokban lófogatúként. liyen volt a Saxonia Kombidrill 1,25—2,50 m széles sorozatban. Ezt a kis vetőgépet 5 és 7,5 m szélességű csoportba kapcsolva használták traktor után.

!)0 A további fejlődés irányvonalaira adnak kitekintést azok a gondolatok és kísérletek, amelyek megtermékenyítették a XX. század első felében a műszaki és agrár szakemberek képzelő- és alkotóerejét. Norvégiában centrifugális sorvetőgépet szerkesztettek. A régi angol Bamfords-gyárban, majd egy amerikai érdekeltségű francia gyárban kezdték meg a sorozatgyártását. 15 km óra a munkasebessége. Kombinált traktorvontatású gép, magtartálya és műtrágyatartálya egy-egy körüllyukas, kerek doboz, amely percenként 300—1200 fordulatot végez. A kiszóró nyílások eltömődése miatt a vetés utána egyenetlen, maga a szerkezet bonyolult és érzékeny.

91 A Szovjetunióban az igen nagy kiterjedésű vetésterületek érlelték meg a vetőkombájn gondolatát, amely egy menetben végzi a talajelőkészítés, a műtrágyázás, vetés, boronálás és hengerezés összes munkafolyamatait. A vetőkombájn kerete egyetemes, vagyis növényápolás idejére a megfelelő saraboló, sorkapáló eszközök rászerelhetők. Sorozatgyártása folyamatban van.

!ü A traktorra függeszthető gabona ve tógépek típusát is kialakították a Szovjetunióban. 16—24 sorosak ezek, könnyebbek és mozgékonyabbak, nagyobb kapacitásúak, mint a vontatott vetőgépek.

93 Kétségtelen, hogy a jövő tovább fogja fejleszteni az eszközhordozó traktorral már megoldottnak látszó vetést is. A hordozott vetőgéppel és has alatti boronával, esetleg műtrágya83 Erdei—Klinger: A növénytermesztés gépei. Bpest 1952. I. 309. 90 K. Balke: Neuentwicklung . . . Deutsche Agrartechnik 1959. IV. Heí't. 194. 91 K. H. Jenisch i. m. 192/4. — Mezőgazdasági Technika 1962. 6. sz. 16. 92 Műszaki Gazdasági Tájékoztató. Bpest 1964. 2. sz. (Az Országos Műszaki Könyvtár kiadványa.) m P. P.: Néhány érdekes fordítás ... Technika 1961. 1. sz. — OMgK 19 498. rsz. 17 A vetés gépesítése