Barbarits Lajos: A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 2. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1965)

V. A vetőgép a XX. század szántóföldi termelésében

tek, hogy a szemenkénti vetés jelentősége csak egyes speciális kultúrákban, főleg répa vetésnél jár együtt a gazdaságosság követelményeivel. Magyarországon a cukorrépa vetésterülete a 20-as évek óta nagymértékben csökkent. A 30-as évtized vetés-átlagai nem haladták meg az egész szántóterület 0,7 %-át. A csökkent termelési volumen volt a magyarázata a répavetés gépesítése iránti érdeklődés minimális voltának. Szerkezeti változásokat követelt a vetőgépen a vonóerő változás. A XX. század elején a motoros meghajtás gondolata foglalkoztatta a vetőgépgyárakat. A cseh Melichar-gyár a vetőgépei állványzatára szerelt motorral helyettesítette az állati vonóerőt, de maga járó sorvetőgépet illető kísérletek kialakult eredményei továbbra is hiányoztak.

87 Ekkor lépett be a traktorerő a gépi vetés erőtényezői sorába. 1927-ben az Erdélyi Gazda egyik száma a traktorral vontatott vetőgép munkájáról értekezett. Amíg a leírt gazdaságban állati erővel végezték a vetést, 5 ló és 6 ökör váltva dolgozott egy 21 soros vetőgéppel, de napi 14 magyar holdnál nagyobb teljesítményt elérni nem tudtak, mégis „annyira elcsigázódtak az állatok, hogy alig lehet aztán őket helyre hozni". Ugyanez a birtokos kísérleteket végzett a vetőgép traktoros vontatásával. A 21 soros vetőgéppel egy húszlóerős traktor könnyűszerrel vetett és boronált el 10—12 perc alatt egy m. holdat. Hátrányként mutatkozott a traktorral való vetésnél, hogy a fordulók sarokterületeit külön kellett bevetni, ami azonban csak néhány négyszögölnyi munkatöbbletet jelentett, ,,s ezt az áldozatot meghozhatjuk a 300 százalékkal gyorsított munkáért". Az üzemanyagfogyasztás holdanként 2,5—3 liter petróleum volt, ami a leírás szerint sokszorosan megtérült az idejében elvetett búza jobb terméseredményében.

88 A második világháború utáni forradalmi átalakulás megváltoztatta a föld és a termelőeszközök tulajdonviszonyait. A mezőgazdaságban is megnyíltak a szocialista nagyüzemi átszerveződés feltételei. A munkafolyamatok gépesítése a termelés különböző területein gyorsuló ütemben fejlődött, A traktorvontatás általánossá vált, ami a nagyobb sebesség, a nagyobb kapacitással járó súlygyarapodás következtében szilárdabb szerkezeti megoldásokat, méretváltoztatásokat vont maga után, a vetőgép kivitelében robusztusabbá vált, elmaradt az előállvány, a kormányzás szerepét a traktor vette át. Egy 2,5 m széles, traktorvontatású vetőgép 100 kg-mal nehe87 íí. Schwarzer: Landwirtschaftliche Maschinenkunde. Berlin 1921. 147. 88 Potoczky D.: Vetés traktorral. EG 1927. 36. sz. 1926/30. évi átlag 1931 1932 1931/40. évi átlag 70 034 ha 55 658 ha 42 515 ha 47 400 ha